A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
Az Első Víz Világjelentésre építve a második jelentés igazolja a folyamatos, komoly és növekvő vízválság tényét, és rámutat arra, hogy a válság megoldásához szükséges kormányzati intézményrendszer legfőbb akadályai a szándék, a képesség és az információ hiánya. A jelentés a vízkészlet gazdálkodás egy integráltabb módját javasolja, hogy megfeleljen a környezet és a társadalmi-gazdasági feltételeknek. ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) A Bizottság 2007. április 06-i jelentése (130 ország, 2500 tudós): „a Kárpát medencében csökken a csapadék, hevesebbé válnak az áradások. A búzamezőkön kisebb lesz a termelés, s elfejthetjük az öntözés nélküli gyümölcstermesztést.” Dr. Szlávik Lajos A legújabb, Negyedik Értékelő Jelentés a Klímaváltozás 2007 legfontosabb megállapítása, hogy a klímaváltozás az emberi tevékenységnek köszönhető, és a folyamat már visszafordíthatatlan. A jelentés kitér arra is, hogy milyen változásokkal kell szembenéznie a vízgazdálkodásnak, a tengerparti területeknek, a mezőgazdaságnak, az erdőgazdálkodásnak, a halászatnak, az egészségügynek, a turizmusnak. A szélsőségesebbé váló éghajlat miatt gyakoribb és intenzívebb aszályok, hőhullámok és hirtelen keletkezésű, gyors lefutású árvizek (flash floods) prognosztizálhatók. Az IPCC Jelentésének elkészítésébe több magyar szakértő is bekapcsolódott, köztük Dr. Nováky Béla, aki az éghajlatváltozás várható hatásaival és a felkészüléssel foglalkozó munkacsoport munkájában vett részt. Dr. Mosonyi Emil professzor: „A klímaváltozás várható hatása Magyarországra Magyarországra is érvényesek azok a meteorológiai és hidrológiai változások, amelyek Földünk egészére várhatók, tehát a csapadékoknak és a folyók vízszállításának a megoszlása szélsőségesebb lesz, az árvízhozamok megnövekednek, és a kisvízhozamok lecsökkennek; a talajvízkészletek rohamosan fogyni fognak, a talajvízszintek lesüllyednek. Hazánk sajátos helyzetének következményeként a Kárpát-medence teknőjében előfordul majd, hogy a Körösök időnként csaknem kiapadnak, a Tisza a kisvizek, sőt még a középvizek időszakában sem tudja majd a Körös-völgyet táplálni...” (Mérnök Újság 2007. március) VAHAVA (a KvVM és az MTA közös kutatási projektje, 2003. június) Változás-hatás-válaszadás, vagyis a klímaváltozás hatásaira adott válaszlehetőségek feltárása és - szükség esetén - gyakorlati alkalmazása. A projektben a figyelem nem csupán a hosszú távú éghajlatváltozásra való felkészülésre irányul, hanem jelentős hangsúlyt kap a rövid távon bizonyosan jelentkező szélsőséges időjárási események megelőzése, illetve az okozott károk felszámolása. Indokolja ezt a magatartást az is, hogy ugyanazon időjárási hatás egyre nagyobb értékeket tehet tönkre. Egy váratlan és nagy intenzitású jégeső ma már több kárt okoz a gépkocsikban, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, egyszerűen azért, mert több és drágább gépkocsit használunk. A projekt céljai: 1. Klímaváltozás hatásaira való felkészülés elősegítése Az elmúlt 30 évben a felmelegedés felgyorsult, a minimum és maximum hőmérsékletek növekedtek, az éves csapadékmennyiség jelentősen csökkent. A fokozatosan növekedő nyári hőmérsékletek következtében súlyos károkkal járó száraz időszakok jelentek meg. További probléma, hogy a kevesebb csapadék intezívebben érkezik, ami rontja a vízháztartást, (kevesebb víz szivárog a talajba, növekszik a lefolyás). Az árvíz, belvíz, aszály, hőséghullám, tartós hideg, hóviharok, szélviharok, özönvízszerű esőzések, bozóttüzek, új kórokozók megjelenésére lehet számítani. Számba veszi ezek hatását a természetvédelemben, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a vízgazdálkodásban, a turizmusban, az egészségügyben, a katasztrófavédelemben. 2. Káresemények megelőzése, mérséklése A mezőgazdaságban a csapadék megőrzésére kell fektetni a hangsúlyt. A szárazságot és a nagy csapadékot is egyaránt figyelembe kell venni a talajművelésnél. 2
