A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Virágné Kőházi-Kiss Edit, Hetényi Mária, KÖTIKÖVIZIG: Új, fenntartható vízgazdálkodási igényeket kielégítő gyakorlat tapasztalatai a Nagykunsági öntözőrendszerben
ÚJ, FENNTARTHATÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI IGÉNYEKET KIELÉGÍTŐ GYAKORLAT TAPASZTALATAI A NAGYKUNSÁGI ÖNTÖZŐRENDSZERBEN VIRÁGNÉ KŐHÁZI-KISS EDIT, HETÉNYI MÁRIA KÖTI-KÖVIZIG 1. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA 1.1. Bevezetés Térségünkben a csapadék területi és időbeli eloszlása, a folyók vízszállítása egyre szélsőségesebbé válik, a talajvíz-készletek követik az időjárás meghatározó változásait, a hőmérséklet összességben emelkedik, ami kimutatható a téli és a nyári időszakokban is. Tanulmányunkban az elmúlt két év tapasztalataival kívánunk foglalkozni. 2006-ban a rendkívüli ár- és belvizek elleni védekezés, 2007-ben a vízhiány határozta meg vízgazdálkodási beavatkozásainkat. A klímaváltozás hatásaira való felkészülés elősegítéséhez szeretnénk a figyelmet ráirányítani arra, hogy a vízhiány következtében várható károk mérséklése érdekében milyen összetett védekezést kell ellátnunk, míg a nagyvizes időszakokban egyidejűleg, sokszor ellentétes, új igények merülnek fel, amelyek gyors és hatékony beavatkozást igényelnek. Ezeket a szélsőséges helyzeteket összehangolt üzemeltetéssel, a művek műszaki állapotának megőrzésével, műszaki adottságainak, lehetőségeinek kiaknázásával, sőt korszerűsítésével lehet csak kezelni. A károk megelőzéséhez, csökkentéséhez, a Tisza-völgyi vízkészlet-gazdálkodáshoz, a térségi vízátvezetéshez többcélúan működtethető jelentős vízpótló létesítményekkel és hozzá kapcsolódó vízszétosztó hálózattal rendelkezünk. Fenntartásuk, karbantartásuk nagyobb figyelmet érdemel, sőt felújításuk, modernizálásuk is jól irányzott fejlesztésnek, beruházásnak tekinthető, melyben az állami szerepvállalás fontossága elvitathatatlan. Ezt támasztják alá Dr. Kováts Gábor a Mérnök Újság 2008. áprilisi számában megjelent sorai is: „...egyre nagyobb és sürgetőbb feladatként jelentkezik a globális éghajlatváltozás miatt növekvő gyakoriságú vízhiányos helyzetek kezelése, a nagy távlatokban gondolkozó vízkészlet-gazdálkodás, amely egyaránt tudja kezelni az átlagtól jelentősen eltérő csapadék-többleteket és vízhiányos időszakokat is.” A kizárólagos vízpótló létesítmények közül a legnagyobb jelentőségű - a Körös-völgy vízpótlását biztosító és a több mint 100 ezer hektár hatásterület mezőgazdasági vízellátását lehetővé tevő - 30 éve üzembe helyezett Nagykunsági-főcsatorna és Nkfcs. Keleti-ág. 1.2. A klímaváltozással és hatásaival foglalkozó jelentések Számos tudományosan megalapozott jelentés készül, ami a klímaváltozásra, annak jelenlegi és távlati hatásaira hívja fel a figyelmet. Ezekből válogattunk néhányat: ENSZ Víz Világjelentése 1. kiadás: „Víz az Emberért, Víz az Életért” (2003.) A közel 600 oldalas kötet több mint 180 ország felszíni és felszín alatti vízkészleteiről mutat be adatokat. Megállapítása: az egy főre eső felhasználható vízkészlet a következő 20 évben egyharmaddal csökken a népességnövekedés és a szennyezés miatt. (A föld vízkészletének 2,5% az édes vízkészlet:jég vagy gleccser; 0,02% a felszíni víz; 1 l szennyvíz 8 l tiszta vizet szennyez el.) 2. kiadás: „Víz, a közös felelősségünk” (2006.) 1
