A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kováts Zsuzsa, KDV-KÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálata
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA KOVÁTS ZSUZSA KDV-KÖVIZIG 1. Bevezetés 2008 tavaszán folynak a társadalmi egyeztetések a jelentős vízgazdálkodási kérdésekről, jövő év ilyenkor már a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) végleges változatát kell megvitatni az érintettekkel, hogy végül 2009. december 22.-re elkészüljön a VGT. A VIZIG-eknél nagy erővel készülnek a tervek, és egymást segítve igyekszenek a szakemberek a legmegfelelőbb módon elvégezni azokat a feladatokat, amelyeket ténylegesen a készítésükkel párhuzamosan van lehetőségük megtanulni. A terv írásának különböző fázisaiban újabb és újabb kérdések merülnek fel. Azonban ennél is ismeretlenebb az, hogy a vízgyűjtő tervekre el kell végezni, végeztetni a stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV), amelyet a 2001/42-es Európai Parlament és Tanács irányelve, Magyarországon pedig a 2/2005-ös Kormányrendelet ír elő. Ezeknek a stratégiai vizsgálatoknak készülniük kéne párhuzamosan a vízgyűjtő tervekkel, mert az Európai Unió a VGT-t akkor fogadhatja el, ha arra elkészült a stratégiai vizsgálat. Ahogy a VGT tervet, úgy az SKV-t is társadalmi egyeztetésen kell közzé tenni. 2009 december 22.-ig már csak másfél évünk van, így nincs túl sok idő arra, hogy felismerjük a Kormányrendelet fontosságát, és elkezdjük végrehajtani a stratégiai környezeti vizsgálatot a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekre. 2. Stratégia környezeti vizsgálat 2.1. Az Európai Közösség irányelve Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve szerint az Európai Unió területén minden a környezetre jelentős hatással bírótervnek biztosítani kell a környezet minőségének óvását, védelmét, javítását mind a jelenben, mind a jövőben a fenntarthatóság szellemében. Ezért szükséges ezen tervek stratégiai környezeti vizsgálatát elvégezni még a készítésük folyamatában, ezáltal elősegíteni a döntéshozást. Az eddigi környezeti hatásvizsgálattól ez az egyik leglényegesebb eltérés, mert a KHV-t nem a tervezéssel párhuzamosan, hanem azt követően kell elvégezni. Ez a fajta stratégiai környezeti vizsgálat elősegíti a fenntartható szemlélet beépítését a tervezésbe; a biológiai diverzitás megőrzésének fontosságát külön kiemeli a sokrétű ágazati programokra vonatkozóan. Stratégiai környezeti vizsgálatot a jelentős környezeti hatást okozható terveknél kell elvégezni. Azt, hogy mitől jelentős egy hatás az EK II. melléklete tartalmazza. Az irányelv szerint vizsgálatot kell végezni minden olyan terven, amely vízgazdálkodással, mezőgazdasággal foglalkozik. Ha ezek a tervek csak egy kis térségre vonatkoznak, akkor vizsgálni kell, hogy jelentős hatással bírnak-e. Az EK még ilyen általánosan fogalmaz, hogy mely tevékenységre hatályos a rendelet, de a magyar kormányrendeletben már konkrétabban meg vannak nevezve a programok, amelyekre el kell végezni a környezeti vizsgálatot.
