A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kováts Zsuzsa, KDV-KÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodási terv stratégiai környezeti vizsgálata
Ha a vizsgálat elvégzése szükséges, akkor környezeti jelentést kell készíteni az EK I. mellékletében előírt pontokat tartalmazva. A következő információk megadása szükséges:- a terv célja;- más tervekkel való összefüggés;- a környezet jelenlegi és a program elmaradása esetén kialakuló állapotának jellemzői;- az aktuális környezeti problémák, amelyek különösen fontos területeken jelentkeznek, és a tervvel kapcsolatosak. (különösen fontos terület: a madárvédelmi (79/409 EGK) és a természetes élőhelyeket valamint vadon élő állatokat és növényeket védő irányelv (92/43 EGK) által lefedett területek;- a tervbe belefoglalt tevékenységekkel, intézkedésekkel kapcsolatos és a kidolgozás során figyelembe vett célok felsorolása, ezek lehetnek tagállami vagy nemzetközi szintűek;- a jelentős környezeti hatások (kedvező, kedvezőtlen, rövid-, közép-, hosszú távú), amelyek a természet valamely elemére hatnak- azok az intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy a véghezvitel során létrejövő negatív környezeti hatások minél inkább csökkenthetők, megelőzhetők legyenek- indoklás kell arról, hogy miért pont az adott változat lett kiválasztva, hogyan történt a vizsgálat, és eközben milyen hiányosságok léptek fel.- a tagállamoknak folyamatosan figyelni kell a terv végrehajtásának környezeti hatásait, hogy időben felismerhetőek legyenek, erre ki kell dolgozni ellenőrző intézkedéseket- az előbbiekből kell készíteni egy összefoglalást. 2.2. Magyarországi szabályozás 2.2.1. Stratégiai környezeti vizsgálat A stratégiai környezeti vizsgálatot előíró kormányrendelet előtt a 314/2005. Kormányrendelet környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásait kellett és még kell ma is betartani egyes tevékenységeknél. Környezeti hatásvizsgálati eljárást a környezet egyes elemeire, és ezek rendszereinek való hatásaira kell elvégezni. A 2/2005. Kormányrendelet meghozásakor lépett hatályba a stratégiai környezeti vizsgálat használatának kötelezettsége. Ezt a vizsgálatot kötelező végrehajtani olyan tervekre, amelyek már nem csak egyes ágazatokra vonatkoznak, hanem több ágazatot magukba foglaló tervek, operatív programok. Ilyen például a vízgyűjtőgazdálkodási terv, amelynek készítésére a Víz Keret Irányelv kötelezi a tagállamokat, és ezekkel párhuzamosan a stratégiai környezeti vizsgálatukat is el kell készíteni. Persze a rendelet ugyanúgy hatálya alá von minden más vízgazdálkodással foglakozó tevékenységet is, ami jelentős környezeti hatással bírhat. A vizsgálatot a terv kidolgozásával, társadalmi egyeztetésével és elfogadásával párhuzamosan kell elvégezni. Az, hogy a környezeti értékelésnek miből kell állnia, azt a kidolgozó által a felelős szervektől kikért szakmai véleményből lehet tudni. Ehhez tájékoztatást kell adni a tervről: mi a cél; ismertetni kell a helyzetet, a lehetséges fejlesztési irányokat; és információt kell adni arról, hogy a későbbiekben származhat-e országhatáron túlra ható környezeti hatás. Van egy általános tematika, de nem szükséges minden tervre vagy programra ugyanazt a stratégiai környezeti vizsgálatot elvégezni, léteznek különböző módszertanok, amelyeket érdemes követni. Egyes tagállamoknál már előrehaladottabb állapotban van a tematikák kidolgozása, lehet ötletet meríteni az ő tapasztalataikból. A következő táblázat a hatástanulmány és a stratégiai vizsgálat tartalmi pontjait veti össze. A vázlatpontok hasonlóak, de a stratégiai vizsgálat sokkal átfogóbb, komplexebb szemléletet követel meg, más programokkal való összefüggéseket tekintve. 2.1. táblázat. KHV és SKV összehasonlítása 2
