A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Körösparti János, Bozán Csaba, Halászati és Öntözési Kutatóintézet: A földárjás területek vízgazdálkodási problémái
5. A vízfeltörések formái A vízfeltörés sokféle és változatos formában jelentkezhet. Az egyes formák legjobb osztályzása Kiss István kutatásainak eredményeiből született (Kiss, 1972; 1976), melyek a következők:- vízfeltörés szikes tavak alján (6. ábra);- mocsárfeltörések; holtmedrek megtelése (7. ábra)- túlfolyó kutak és forráskutak (topolya kút);- a talaj felpúposodásai szikes területeken;- üde zöld foltok száraz, szikes legelőn (8. ábra);- mezőgazdasági területen (9. ábra);- épületen belül „pincevizek”. 6. ábra: Vízfeltörés Kardoskúton 7. ábra: Holtmeder Cserebökényben (fotó: Dr. Szanyi János) 8. ábra: Üde folt a pusztán 9. ábra: Vízfeltörés mezőgazdasági táblán 6. Következtetések Összességében megállapíthatjuk, hogy a földárja jelenség kialakulásában meglehetősen bonyolult természeti folyamatok játszanak meghatározó szerepet, amihez nagymértékben hozzájárult a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása is. Nyilvánvaló, hogy a mai körülmények között a belvíz sokkal nagyobb területen pusztít a földárjához képest, ugyanis míg az összegyülekezéssel kialakult belvízjelenség legfőképpen a tavaszi hóolvadások, illetve a helyi nagy mennyiségű és intenzitású csapadékok következménye, addig a földárja időszakos, legfőképpen a legnagyobb belvizes évekre jellemző. A tárgyalt jelenség, illetve probléma gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan. A belvizek a mezőgazdaságilag művelt területeken változatos formában fordulnak elő, vízrendezésük sok 7
