A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
hasznosítását. Ezen vízlépcsők jelentősége az alföldi vízerő hasznosítás fejlesztésének lehetőségei szempontjából különösen megnőtt, mert a legnagyobb ráfordításokat igénylő és környezeti változásokat eredményező beavatkozások egyéb céllal már megtörténtek és hasznosításuk üzembe helyezésük óta folyamatos. Lehetőséget kellene biztosítani ezen hasznosítási lehetőségek műszakigazdasági vizsgálata és a megvalósításuk műszaki megoldásainak, valamint a járulékos hasznosítás környezeti hatásainak feltárására. A meglévő Gyulai Duzzasztómű járulékos vízenergiai hasznosítása a Fehér-Körös viszonylag kis hasznosítható vízkészletei és esésviszonyai miatt ma még gazdaságosan nem valósítható meg. Romániában alapvetően mások a domborzati viszonyok, különösen a Kárpátokban, de dombvidékeken is nagyon sok olyan vízfolyás van ahol komplex erőmű rendszereket valósítottak meg. Korábbi vizsgálatok szerint Románia területén a vízfolyások műszakilag is megvalósítható összeteljesítő képessége eléri a 14900 MW teljesítményt és a 40.000 GWh/évet. Az utóbbi években, finanszírozási nehézségek miatt nem kezdtek újabb, nagyobb vízerőművek építésébe, sőt a folyamatban lévő beruházások is lelassultak, illetve leálltak. Azonban a „Román Vizek” főigazgatóság, a kezelésében lévő kisebb vízműtárgyaknál 35 kisvízerőmű kiépítését tervezi (Postelnicescu-Rinda^u 2007). A Körös vízgyűjtő területén a vízfolyások elméleti vízenergia készlete összességében mintegy 1040 GWh/év, a kiépített teljesítőképesség 435 MW, a termelt vízenergia pedig, mintegy 330 GWh/év. Mindez a meglévő kisebb-nagyobb, összesen 63 vízerőműtelepen, döntően a Sebes-Körösön és hegyvidéki mellékvizein valósult meg. A Sebes-Körös felső folyásán hozták létre a Dregán/Drágan (110 millió m3) és Jádremetei/Iad (Les-i/Le§u tározó) (28,0 millió m3) víztározó és erőmű rendszert, amely összesen 158 MW teljesítményre képes. Ettől lejjebb 1988-1990 között épültek a SebesKörösön, az Alsólugasi/Luga§u de Jos (65,4 millió m3) és Mezőtelegdi/Tileagd (52,9 millió m3) víztározók és erőművek, illetve ezek alatt az üzemvízcsatornán további három kisebb erőmű, a Mezőszakadáti/Sácádat, Fugyi/Fughiu és Fugyivásárhelyi/O§orhei. 35. ábra. Régi üzemen kívül helyezett vízimalmok Halmágycsúcson/Varfurile (bal) és Irtásfalun/Lazuri (jobb) az Irtásfalui/Valea de la Lazuri (V. Leucii) völgyben A Fehér-Körösön a kedvezőtlenebb esés-, és kőzetviszonyok, illetve a nagyobb völgykiszélesedésekben lévő települések miatt, jelentős völgyzárógát, víztározó és vízerőmű telep kiépítése jelenleg nem jön számításba. A meglévő, illetve kivitelezés alatt lévő létesítményeknél viszont, van lehetőség kisebb erőműtelepek létesítésére. Az épülő Mihelenyi/Miháileni-i völgyzárógátba tervezik egy villamos erőmű telepítését. A Feltóti víztározónál is lenne lehetőség kisebb erőműtelep üzemeltetésére. 36