A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
A nagyesésű hegyvidéki patakokon különösen Brád felett, de a Brád és Menyháza közötti folyószakaszon is, a jelentősebb vízhozammal rendelkező főleg jobboldali vízfolyásoknál lenne lehetőség több kisebb (külön-külön legfeljebb 1 MW teljesítményű) vízerőmű telepítésére és üzemeltetésére. A József Nádor Malomcsatorna/Canalul Morii nagyobb esésű szakaszain is lehetne lokális hasznosítású kisteljesítményű törpe erőműveket építeni. 1.5 Összefoglalás- A hatályos EU irányelvek és a magyar-román határvízi Egyezmény megfelelő keretet nyújtanak a Fehér-Körös teljes vízgyűjtőterületén történő, mindkét fél számára előnyös integrált vízgyűjtő gazdálkodás bevezetésére.- A természetföldrajzi jellemzők, különösen a csapadék- és lefolyási viszonyok egyenlőtlen eloszlása következtében, a vízgyűjtőterületen rendelkezésre álló vízkészletek nagyobb hányada a vízgyűjtő keleti részén, a romániai hegyvidéki és dombvidéki területein nagyobbrészt tavasszal és télen képződik. A vízigény nagyobb része viszont a nyugati, síkvidéki területeken, a folyó alsó szakaszán jellemző, főleg nyáron és ősszel, úgy román, mint magyar területen.- A térségben az éghajlatváltozás következtében, az évszázad végéig - különösen a sík- és dombvidéki területeken - várhatóan számottevően nőni fog a tenyészidőszaki léghőmérséklet és párolgás, illetve csökkeni fog az ugyanazon időszakbeli csapadékmennyiség, ami alapvetően negatívan befolyásolhatja a felhasználható vízkészleteket is. Egyes modelleredmények azonban azt mutatják, hogy magasabb hegyvidéki területeken ellentétes, kedvezőbb folyamat is bekövetkezhet, nőhet a csapadék- és lefolyás mértéke, ami a hegyvidéki eredetű vízfolyások vízkészleteinek akár kisebb mértékű növekedéséhez is vezethet.- A meglévő állandó és időszakos víztározók enyhítenek ugyan a vízkészletek egyenlőtlen időbeni is területi eloszlásán, de nem elegendő mértékben. A meglévő mintegy 43 millió m3 romániai állandó víztározó képesség nincs teljes mértékben kihasználva, a víztározók többnyire csak 15- 25%-os feltöltöttséggel üzemelnek, ilyen körülmények mellett a jövőben még helyi vízigényeket sem fogják tudni megfelelően kielégíteni.- A Fehér-Körös vízgyűjtőterületén, a kedvezőtlen domborzati jellegzetteségek, a folyók esésviszonyai, a földtani és település beépítettségi adottságok miatt nincs lehetőség a vízenergia felhasználás, a villanyáram termelésének jelentős mértékű növelésére. Van azonban lehetőség helyi jelentőségű kisebb erőműveket építeni, illetve korszerűsíteni a meglévő völgyzárógátakon. A hegyvidéki és dombvidéki folyószakaszokon lehetőség van nagyobb számú törpe erőműtelepek kiépítésére.- Megvizsgálva a hasznosítható vízkészletek növelésének lehetőségeit, 10 alternatívát mutatunk be, melyekből 4 változat a magyar vízgyűjtőrészre, 6 változat a romániai vízgyűjtőrészre vonatkozik. Az általunk megvalósításra javasolt változat kiválasztásánál, tekintettel voltunk a műszaki megoldási lehetőségekre, a környezetvédelmi- és természetvédelmi-, valamint gazdaságossági szempontokra. Mindegyik megoldásnak vannak előnyös és hátrányos jellemzői. A hazai és romániai szakemberek véleményét is figyelembe véve, mindkét fél számára a legmegfelelőbb változat az lehetne, amely kisvizes időszakokban növelné a Fehér-Körös vízkészleteit a Csigér/Cigher-patakon lévő Feltóti/Tauf víztározó vizének felhasználásával 37
