A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
A romániai sajtóban, (Virtual Arad News/1999. június 11.) megjelent cikk szerint, az igen csapadékos 1999 évben a 15 millió m3-re feltöltött víztározó, az egyik zsilipen keletkezett repedés miatt csaknem teljesen leürült. Ezt a műszaki balesetet elhárították és jelenleg a völgyzárógát állapota jónak mondható. A bemutatott két állandó jellegű tározón kívül, a vízgyűjtőn van még néhány halastó és árvízi vésztározó (17. táblázat). 31. ábra. A József Nádor Malom-csatorna/Canalul Morii Bokszeg/Bocsig térségében Amint már feljebb is hangsúlyoztuk, a Fehér-Körös vízgyűjtőjének 93%-a, Románia területére esik, így a vízgyűjtő felszíni vizeinek minőségi állapotát a határon túl folytatott vízgazdálkodási, gazdálkodási tevékenység nagymértékben befolyásolja. A Fehér-Körös vízgyűjtőterületén jelentős szennyvízkibocsájtással járó ipari tevékenység nem történik a bányászat a vízfolyást a határszelvénytől távol a forrásvidéken veszélyezteti. A völgyben ipar és nagyobb település csak kevés van (Brád/Brad). A Fehér-Körös Gyulavári 9,3 fkm szelvényében 1991-2000 között az oxigénháztartási (A csoport), valamint a nitrogén és foszforháztartási (B csoport) jellemzők szerint a folyó vízminősége II. osztályba (jó) és III. osztályba (tűrhető) sorolható. A mikrobiológiai (C csoport) jellemzők mikroszennyezők-toxicitás (D osztály) és egyéb jellemzők (E csoport) tekintetében a folyó vize egyik évről a másikra elég nagy a változást mutatott, II. osztály (jó) és IV. osztály (szennyezett) között (Területi Vízminőségi Kárelhárítási Terv a Fehér-, Fekete- és KettősKörös vízgyűjtő területére. 2001). A Határon túli szennyezőforrások közül, tényleges szennyező forrásnak tekinthetők a szennyvíztisztító telepek, valamint azok az ipari üzemek, melyeknek szennyvízkibocsátása valamilyen vízfolyásba történik. Szennyvíztisztító telepek üzemelnek a nagyobb településeken, így Brádon/Brad, Honctőn/Gurahon(, Mennyházán/Moneasa, Borossebesen/Sebi§, Borosjenőn/Ineu, Pankotán/Pancota, Kisjenőn/Chi§ineu-Cri§, Ószentannán/Santana. Ezeknek a szennyvíztisztító telepeknek a kapacitása kapacítása 5-60 l/s közötti. A Fehér-Körös vízgyűjtő Arad megyei részén a települések 37%-ban van vezetékes ivóvíz ellátás és a települések 9%-ka van csatornázva. 2006-ban 9 szennyvíztisztító telep működött, melyektől mintegy 1 millió m3 (954 ezer m3) szennyvizet vezettek a folyókba, ebből mennyiségből kezelése nem a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tisztítási technológiával történt 89% (Cepanariu 2007). Tekintettel az ország javuló gazdasági helyzetére és az elmaradott, leromlott kommunális infrastruktúrára, a térségben, a következő években jelentős fejlesztések várhatók úgy a vezetékes ivóvízellátás, mint a szennyvízkezelés-csatornázás területén. A Nyugati régió (Regiunea Vest) beruházási prioritásai között szerepel pl. a Borosjenői szennyvíztisztító telep korszerűsítése. Mindezek ellenére a Körösök vízrendszerében a Fehér-Körös a legtisztább folyó, mert ebben a völgyben ipar és nagyobb település csak kevés van (Brád). 29
