A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht.: A Fehér-Körös hasznosítható vízkészletének növelésének vizsgálata a teljes vízgyűjtőn
A Fehér-Körös vízgyűjtő területén 1990-től 2000-ig terjedő időszakban 30 db. rendkívüli szennyeződés történt, melyeknek következtében többnyire halpipálás, halpusztulás oxigénhiányos állapot alakult ki. Több esetben fordultak elő az olajos jellegű szennyeződések. A határon túlról levonuló rendkívüli szennyeződésekből 2 db a Fehér-Köröst érintette. A magyar-román kétoldalú határvízi egyezményhez kapcsolódik a Szabályzat a váratlan, veszélyes és el nem kerülhető szennyeződések esetén követendő eljárásra. Jelenleg a Magyar-Román Vízügyi Műszaki Vegyesbizottság VII. ülésszakán elfogadott Szabályzat van életben mely az ülésszakról készült jegyzőkönyv 4.sz. mellékletét képezi. A Szabályzat meghatározza a váratlan, veszélyes és el nem kerülhető szennyeződés fogalmát: a váratlan, veszélyes és el nem kerülhető szennyeződésen a magyar-román határt alkotó és a határ által átmetszett vízfolyásokon azt a szennyezést érti, amikor a vízminőségi mutatók értéke a határszelvényben háromszor nagyobb, mint az 1987-1991 időszakra számított 90%-os relatív gyakoriságú érték. Az oldott oxigén esetében rendkívüli szennyeződést jelent a 3 mg/l alatti érték. Románia bevezette és alkalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelvét, valamint a Fehér-Körös vízgyűjtőterületén több szennyvíztisztító állomás korszerűsítése elkezdődött, illetve EU források bevonásával tervezik ilyen beruházások elvégzését. Ezért az elkövetkező 5-10 évben várhatóan csökkeni fog a folyó romániai szakaszának szennyvizekkel való terhelése, ami hozzájárulhat a vízkészletek minőségének javulásához és az ökológiai viszonyok kedvezőbbé válásához. A víztározás árvízszintekre gyakorolt hatása A magyar folyószakaszon két árvízi szükségtározó befolyásolhatja az árvízi szintek alakulását, a Kisdelta és a Mályvádi. Nagy árhullám esetén a Fehér-Körösön I. fokú készültség felett levonuló legnagyobb víztömeg mintegy 250-300 millió m3/s. A 26,0 millió m3 víz befogadására alkalmas Kisdelta árvíz szükségtározó akkor csökkentheti számottevően az árhullám tetőző vízállását, ha megnyitása 20 órával a Remetére előrejelzett tetőzést megelőzően kerül sor és a vízszint legfeljebb 10-20 cm-el haladja meg a mértékadó szintet. Ebben az esetben a tetőző vízszintek elérhető legnagyobb csökkenése 50-70 cm lehet (Szlávik- Galbáts-Kiss-Kisházi -Rátky 1999). A nagyobb, 75,0 millió m3 tározókapacitással rendelkező Mályvádi árvízi szükségtározó - rendeltetésének és üzemrendjének megfelelően - elsődlegesen a Fekete-Körös és a Kettős-Körös árvízcsúcs-csökkentésére szolgál, hatása a Fehér-Körösre csak áttételes (Szlávik 1998). A FeketeKörös lefolyást biztosít a Fehér-Körös számára, megnő az esés, megnövekszik a vízhozam, amely egy kisebb szelvényterületet vesz igénybe, tehát apadás következik be. A romániai vízgyűjtőrészen lévő állandó víztározók vízbefogadó képessége mintegy 43 millió m3, amiből árvízcsökkentésre kedvező esetben (kis feltöltöttségi állapot) legfeljebb 30-35 millió m3 víztérfogat állhat rendelkezésre. Az itteni tározásnak lokálisan a Mihelenyi víztározó esetében a Fehér-Körös felső hegyvidéki szakaszán, illetve a Csigéren igen jelentős árvízcsökkentő hatása lehet, de ez csak kismértékben befolyásolja az alsó szakaszokon levonuló árhullámok árvízszintjeit. A folyók középső szakaszán lévő kisebb árvízi szükségtározók (Sikula 6,00 millió m3, Kurtakér 9,95 millió m3, Csigér 4,00 millió m3) hatása nagy árvíz esetén is inkább csak helyileg jelentős, de a folyamatosan épülő kisebb hegyvidéki víztározókkal (Kishalmágyi, Hosszúsori, Menyházai) és az irányított elárasztásra kijelölt területekkel (a Fehér-Körös jobb partján Borosjenő alatt, losasel jobb part, Halmágy jobb part) együttesen már az alsó folyószakaszon is érzékelhető lesz az hatásuk. A víztározók és árvízi szükségtározók árhullám tetőzésekre gyakorolt hatását részletesen vizsgálták a 2005-ben záródott NATO projekt keretében, amelyben magyar és román szakemberek mellett tucatnyi más ország szakemberei is részt vettek, és amelynek eredményeiről külön kiadvány jelent meg egy sor tematikába vágó szakmai publikációval (Galbáts 2006, Szekeres J. et al. 2006, Mic, Rodica-Corbu§, C.-Pescaru V.I.-Velea L. 2006, stb.). 30
