A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

Szándékos rongálás a tiszadobi gátőrtelep Lopási kár az ún. Tyúkházi-zsilipnél A nyúlgátat sikerült kellő magasságúra kiépíteni, azonban az alábbi meglévő állapotok és a kialakult körülmények miatt mégis bekövetkezett a gátszakadás: • a töltés anyaga ún. „szerkezetes talaj” volt. Helyi anyaga többször szenvedett erős térfogatváltozást az aszályos és vizes periódusok alatt, rejtett repedések álandósultak • a töltés felső 0,3-1,5 m-es része ún. inaktív zóna, melynek vvédőképesége erősen csökkent • suvadások következtek be a vízterhelés és az árvízet megelőző csapadékos időszak miatt. A március 3-4. között lehullott ~60mm csapadék telített a töltés felső rétegét • a csúszólap az átszivárgó és a homokzsákok között átfolyó vizek további áztató hatására és a nyomás fellépésére alakultak ki. A mentettoldali rézsű megtámasztatlan volta és a víznyomások megindították a rézsűtömeg suvadását. 5.7.8. Az emberi tevékenységek hatásai Az állagromlást a fenntartási feladatok funkcióképesség megőrző műszaki megoldásain és törekvésein kívül egyre jobban befolyásolják a károkozások. Ezek leggyakrabban és jellemzően a következők szoktak lenni: • a töltéskoronán gépjárművel való közlekedés • a szakszerűtlen igénybevételek • szemétlerakás • szándékos rongálások, kopások • vadkár 6. A Társadalmi tudatosság és a társadalmi részvétel szerepe a tervezésben Ezen témával kapcsolatban a Víz Keretirányelv és a Dokumentum is számos előírást, illetve ajánlást tesz. Hazánkban a rendszerváltás után az egyéni és a közösségi érdekérvényesítés lehetőségei megteremtődtek, így ebben a jogrendben az esetleges érdeksértés esetén felmerülő következmények súlyosan veszélyeztethetik a tervezett projektek megvalósítását. A társadalommal való konzultációra - általában a társadalomnak a döntés - előkészítési folyamatba való bevonására - gyakorlat szerint csak akkor kerül sor, amikor a szakmai és ágazati szintű egyeztetés már megtörtént. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom