A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)
Ez a „módszer”jellemző hazánkban valamennyi nagyobb léptékű tervezési folyamatra és beruházásra bármely ágazat területén. Ezzel szemben az USA-ban, de egyes nyugat - európai országban a társadalmi részvételnek az ún. közös jövőkép tervezés formáját gyakorolják. Ennek a tervezési módszernek az a lényege, hogy a projekt megvalósítását a lehető legkisebb ellenállás mentén + a támogatottság megfelelő szintjének folyamatos fenntartásával kell elérni. A módszer lényege az alábbiakban foglalható össze: ■ a társadalom bevonása már a tervezés kezdeti szakaszán megtörténjen ■ az előre meghirdetett - megszervezett fórumon a konzultáns nem ad elő semmiféle előzetes megoldási koncepciót, csak egy probléma felvető előadást tart ■ a nyitott fórumon a moderátor közreműködésével felszínre kerülnek a reakciók és észrevételek ■ a konzultáns érdeke az, hogy minél több kérdés kerüljön felszínre ■ megtörténik a közös problémakép megfogalmazása és a közösségek érdekeinek felmérése és azonosítása ■ javaslatok kerülnek rögzítésre a résztvevőktől a probléma megoldására ■ egy laza, de közösen elfogadható jövőkép kialakítása, megfogalmazása megtörténik ■ megválasztásra kerülnek a projekt társadalmi tanácsadó bizottságának tagjai ■ projektindító munkaértekezlet széles körben, itt jelenik meg először a szakmai koncepció javaslat ■ az összeállított érdek mátrix szerinti támogatottság és előny - hátrány mátrix alapján kisebb számú megoldási változatra tesz javaslatot ■ a Workskop ajánlásai után az alternatívák előbb szűken vett szakmai ^ szakágazati ^ regionális ^ ágazati ^ ágazatközi konzultáció ■ A kiválasztott alternatívák visszakerülnek a lakossági fórum elé. Esetleg újabb és újabb konzultációra is sor kerülhet Fenti konzultációs folyamat végigvitele hosszadalmas és bonyolult, azonban legfőbb nyeresége az, hogy a résztvevők magukénak érzik a kiválasztott javaslatot és ahhoz személyes kötődésük alakul ki. A társadalmi tudatosság fejlesztése ás a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Nyilvánosság Bevonási Terv összeállítása mindenképpen indokolt és célszerű. A Nyilvánosság Bevonási Terv négy fő részre tagolódik: 1. Környezet (a tervezés horizontális és vertikális spektruma), 2. Folyamatok (a dinamikus kapcsolatok megjelenítése), 3. Végkimenetelek (eredmények), 4. Visszajelzések (megfelelőség, korrekció, tapasztalat). A társadalom bevonásának lehetséges előnyei és feltehető hátrányai 70
