A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Felkai István, Felkai Beáta Olga, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi földgátak gyepesítésének ökonómiai kérdései – árvízvédelmi beruházások gazdaságosságának vizsgálata
rendszerváltozók hatására, valamint e hozamok elérésére szükséges egyszeri (beruházási) és folyamatosan felmerülő (fenntartási) ráfordítások számbavételével a rendszer beruházásgazdaságossági vizsgálata. A rendszermodell alapösszefüggéseit a 7. ábra szemlélteti. 7. ábra. Az árvízvédelmi földgát ráfordítás-hozam modellje Forrás: saját szerkesztés Az árvízvédelmi rendszerek gazdasági szempontból vizsgálható alternatívái: a. Árvízvédelmi létesítményekre nincs szükség, mert az árterület teljes egésze gazdaságilag hasznosítatlan, a terület a természeti erők hatása alatt áll. Ráfordítás=0, de elmarad a gazdasági hasznosításból eredő haszon (járadék). Bőséges erőforrás esetén alkalmazható alternatíva, de Magyarországon a földterület szűkös erőforrásnak számít, így csak elméleti lehetőségként tárgyalható. b. Az árterületen az ember együtt él a természeti erők hatásaival, és ennek megfelelően az árvizeknek ellenálló műszaki megoldásokkal kerülnek a gazdasági (benne az emberi életteret biztosító) funkciót betöltő létesítmények megépítésre, aminek következtében az árvíz jelentős kárt nem okoz. Az alternatíva alkalmazása jelentős kiegészítő ráfordításokkal járhat, ugyanakkor kisebb mértékben való alkalmazására találunk példát (például a már említett hullámtérben épített, lábazaton álló épületek, melyek hasznos részei a várható legnagyobb vízállás felett vannak). c. Az árterületen létesített gazdasági javakat árvízvédelmi létesítményekkel védjük, amelyek létesítése, fenntartása ráfordításokkal jár, hozama pedig a kárérték csökkenése, vagy a kár elmaradása. A mentesített területeken lévő létesítmények létesítési és fenntartási költsége alacsonyabb, mint az árvíznek ellenálló létesítményeké, ugyanakkor a védelmi rendszer létesítésének és fenntartásának költsége kisebb, mint a gazdasági eszközök létesítésében elért megtakarítás, illetve a természeti, kulturális értékekben elszenvedett veszteségek. d. A b. és c. alternatíva kombinációja. Az alternatívák közötti választás közgazdasági értelemben a változatok révén elérhető közvetlen és közvetett hasznok maximuma alapján történhet. A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok alapmodelljét a hagyományos NPV és IRR mutató adja, azzal az eltéréssel, hogy a cash-flow struktúrája a következő: 13
