A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Felkai István, Felkai Beáta Olga, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi földgátak gyepesítésének ökonómiai kérdései – árvízvédelmi beruházások gazdaságosságának vizsgálata

Hozamok a t-dik évben (+):

+ közvetlen hasznosítás bevételei

• hagyományos hasznosítás (fűhozam)

• alternatív hasznosítás (pl.: energiaerdő, húsmarha tartás)

+ közvetett hozamok (elmaradt kár értéke)

• emberi életben

• gazdasági létesítményekben, épületekben, építményekben

• mezőgazdasági termelésben

• természeti értékekben

• kulturális értékekben

Elszámolható értékcsökkenés a t-dik évben (+):

+ az amortizálható eszközök után elszámolt értékcsökkenés

Létesítés egyszeri ráfordításai a t-dik évben (-):- gáttest építés/emelés költségei- töltés gyeptakarójának telepítése

Folyamatosan felmerülő költségek a t-dik évben (-):- fenntartási költségek (kaszálás stb.)- ideiglenes árvízvédelmi létesítmények létesítésének/elbontásának költségei- védművekben okozott károk helyreállítási költségei- alternatív hasznosítási módok technológiai költségei- mentesített területen okozott károk helyreállítási költségei

= Cash flow a t-dik évben

A szimulációs modell összefüggéseit a következő megfontolások figyelembevételével alakítottuk ki:

a) A közvetett hozamok számítása

A közvetett hozamok becslése sajátos megközelítést igényel. A kiindulási feltételezés, hogy a védekezés közvetett hozama az az összeg, amely a mentett területen lévő emberi, gazdasági, természeti és kulturális értékek bekövetkezett károk helyreállításának költsége lenne, amelyek akkor keletkeznének, ha a védművek nem lennének. A kár nagyságát meghatározza:

• a mentesített területen lévő összes emberi élet (lélekszám), gazdasági, természeti és kulturális javak tárgyidőszaki értéke; ez az érték a gazdasági növekedés függvényében reálértéken változik a vizsgálati időszak alatt;

• az értékek eloszlása a mentesített területen (a különböző nagyságú árvíz levonulása hogyan érinti, fedi le ezt a területet);

• az árhullám magassága;

• a védett terület topográfiája, geometriai jellemzői, a domborzat változásának, emelkedésének átlagos üteme;

• az adott (védmű közötti) vízmagasság az árterületen milyen magasan fedné az árterületet;

• az árhullámmal levonuló víztömeg mekkora területet borítana;

• az árhullám (vízborítás) időtartama;

• az adott árhullám bekövetkezésének valószínűsége.

A klímaváltozás következtében napjainkban a Kárpát-medence térségében az átlag hőmérséklet emelkedik, az éves csapadék mennyiség nő, ugyanakkor a csapadék eloszlás változásának eredményeként a vízszint ingadozása is nő, a legnagyobb vízmagasság növekvő tendenciát mutat.

A védekezés szempontjából lehetőség:

• a maximumok csökkentése a víztöbblet ideiglenes tározásával (erre szolgálnának a Vásárhelyi terv keretében megvalósítani tervezett tározók);

• hullámtér vízvezető képességének növelése;

• a védművek védképességének növelése kiegészítő beruházások segítségével.

14