A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Felkai István, Felkai Beáta Olga, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi földgátak gyepesítésének ökonómiai kérdései – árvízvédelmi beruházások gazdaságosságának vizsgálata

Mivel minden igazgatóság:

♦ eltérő nagyságú területen működik;

♦ a területükön lévő vízfolyások hossza is eltér;

♦ nem azonos a töltések kiépítettsége;

♦ a kiépített töltések szintje és műszaki állapota is változó;

♦ sok egyéb tényező mellett eltérés van az anyagi és a személyi feltételekben is, így a vizsgálatok kezdetekor olyan módszert választottunk, amely képes kezelni a hagyományos esetben egymással össze nem vethető tulajdonságok problémáját.

Elsőként diszkriminancia analízist végeztünk, majd ellenőrzésként főkomponens analízist.

Empirikus úton besoroltuk az Igazgatóságokat veszélyeztetettségük alapján. (1. táblázat)

1. táblázat. A Vízügyi Igazgatóságok besorolása veszélyeztetettség alapján

Igazgatóság megnevezése

Ár- és belvízvédelmi szempontból

Veszélyeztetett (1)

Kevésbé veszélyeztetett (2)

1. Észak-dunántúli

X

2. Közép-Duna-völgyi

X

3. Alsó-Duna-völgyi

X

4. Közép-dunántúli

X

5. Dél-dunántúli

X

6. Nyugat-dunántúli

X

7. Felső-Tisza-vidéki

X

8. Észak-magyarországi

X

9. Tiszántúli

X

10. Közép-Tisza-vidéki

X

11. Alsó-Tisza-vidéki

X

12. Körös-vidéki

X

Forrás: saját besorolás

Több olyan fontos jellemző is van, amelyek segítségével reális képet alkothatunk az Igazgatóságok veszélyeztetettségéről, ezek a következők:

> az adott Igazgatóság területén átfolyó folyó hossza (km);

> az Igazgatóság kezelésében lévő belvízcsatornák hossza (km);

> a folyókhoz tartozó fővédvonal hossza (km);

> az árvízvédelmi töltések mentén található gátőrtelepek száma (db);

> műtárgyak száma (db).

A diszkriminancia analízis futtatása után kaptunk két csoportot, veszélyeztetetteket és kevésbé veszélyeztetetteket. A besorolás egyes elemei eltértek az empirikustól, ezért további ellenőrzésként főkomponens analízist is végeztünk. Ennek során arra is kerestük a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják a veszélyeztetettséget. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a két vizsgálat eredménye között mekkora az eltérés.

A főkomponens analízisnél a módszer jellegéből adódóan kevesebb mutatót választhattam ki, mint az előző analízisnél:- igazgatóság területén átfolyó folyó hossza (km);- a folyókhoz tartozó fővédvonal hossza (km);- az árvízvédelmi töltések mentén található gátőrtelepek száma (db);- műtárgyak száma (db).

3