A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Solymos Károly, FETIKÖVIZIG: A hidromorfológiai elváltozások elemzése a Felső-Tisza vidéken

- a jelenlegi és az előző pont szerinti megoldás kombinációja (a jelenleginél nagyobb területi visszatartás /összhang a VTT-vel/, de a mesterséges főcsatornák a tiszai bevezetés fenntartásával. Tartalom: vázlatos helyszínrajzok a tervezett objektumokkal, megmaradó csatornák jellemzői (vízhozamok, sebességek, vízszintek, külterületi és belterületi szakaszok minta jellegű keresztszelvényei), illetve a vésztározók kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó elképzelések. A megoldásokban rejlő rugalmasság bemutatása és értékelése. A részletességet az szabja meg, hogy az ökológiai hatások értékelhetők, a költségek pedig nagyságrendileg becsülhetők legyenek. 2.2. Elhárított károk mértéke (a jelenlegi, tényleges igényeknek megfelelően, esetleg ha nem egyértelmű, akkor különböző kockázatok szerinti változatok). A jó ökológiai potenciál kialakításának költségei. 3. Általánosítási lehetőségek 3.1. Az eredmények és következtetések alkalmazhatósága a Beregben található többi főcsatornára. A Bodrogköz, a Rétköz és a Szatmári-síkság csatornáira történő kiterjesztés (a releváns eltérések bemutatása, és az ennek megfelelő adaptáció). 3.2. A jó ökológiai állapot vagy potenciál elérésével kapcsolatos intézkedési programhoz a reálisan szóba jöhető megoldások összegzése a Beregre, a Rétközre, a Bodrogközre és a Szatmári-síkságra (műszaki megoldások, költségek, a megvalósítás várható üteme). Szükséges kiegészítő információk: • Művelési adatok, belvízkárok (FM Hivatal) • A VTT Beregre, Rétköre és Bodrogközre vonatkozó elképzelései • A Beregre vonatkozó belvízrendezési koncepció 2.3. A Túr hazai vízgyűjtője A vizsgált probléma: A Túr folyó vízrendszerében a duzzasztás, a vízmegosztás, az árvízvédelmi gátak, a vésztározók, a szabályozott és a mesterséges meder elemzése. Hidromorfológiai hatások: • A sonkádi osztómű visszaduzzasztó hatása a felvízi szakaszra (kisebb sebességek, nagyobb vízmélység). • Árvízvédelmi töltésekkel beszűkített ártér az osztómű feletti szakaszon. Ennek ellenére az árvízi biztonság nem megfelelő, vésztározókra van szükség (Ukrajnában a lehetőségek kimerültek) • A mesterséges szakasz: árvédelmi töltésekkel létesült szűk trapézmeder (az eredeti mederrel együtt ez elegendő árvízi biztonságot ad, vagy az előző pontban említett fejlesztéssel ez is megoldódódik, vagy még ezeken a szakaszokon is szükség van fejlesztésre) • Az elosztómű alatti természetes meder (Túr belvíz-főcsatorna) hidromorfológiai állapota tisztázandó Alsó Öreg-Túr és Paládvíz állapotának vizsgálat. Biológiai hatások: • A duzzasztott szakaszon állóvízi állapothoz tartozó fajok, ugyanitt a szabályozott meder miatt. • A mesterséges szakaszokon. • A korábbi főmederben. Az esettanulmány célja: A Túr-rendszerrel kapcsolatos egyedi intézkedési program előkészítése, szorosan kapcsolódva a jelenleg futó „ Túr folyó rehabilitációja” projekthez. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom