A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései
A nádasöv hinaras-, ill. nyílt víz felőli szegélye valószínűleg emelné az IMMI EQR értékét, viszont a hiányzó A-D értékek, illetve a felmérési határig terjedő, gyakran erősen antropogén hatás alatt álló, a szárazföld irányába mutató növényzet alapos feltárása minden bizonnyal rontaná a képet. Ezek az értékek reálisan elfogadhatóak. További finomítás alapvetően a módszertani útmutatóban javasolt transzektek mentén való felméréssel lehetséges. A velencei-tavi nádasfelmérés adatainak VKI szerinti értékelése A Velencei-tavon a felmérések 2004-2005-ben érintették ugyan mind a 4 évszakot, de a vizsgálatok zömét 2004 nyarán végezték el. A felmérések többsége a kitűzött célnak megfelelően, szakmailag indokolt módon, természetesen a természetvédelmi területre, az úszólápi nádasokra esett. Kisebb hangsúlyt fordítottak a megkotort területek szigetszerű nádasainak részletesebb felmérésére. És, ami a VKI-szempontjainak is megfelelő felmérések tekintetében kifejezetten hátrányos: sajnálatos módon, a felvételezések gyakorlatilag kizárólag a jogi partvonalon belül készültek és kizárólag nád-dominanciájú állományokban. A belső, degradálódott állományokban nem készült jegyzőkönyv, de nem vizsgálták a nem nád dominanciájú állományokat sem, ill. a jogi partvonal és a tényleges területhatár (jelen esetben vonalas létesítmények, közút, vasút) közötti területet sem (1. kép). Mindezek alapján az megállapítható, hogy a felmérés adatbázisa nem fedi le a Velencei-tó teljes területét, ezért az eredmények interpretálásánál ezt mindenképpen figyelembe kell venni. A VKI-szerinti makrofita felmérés módszertanában azt javasoltuk, hogy a felméréseket transzekt mentén végezzék el a víztest külső határától, mérettől függően a víztest közepéig, vagy a teljes keresztszelvényben. A transzekten belüli mintavételi helyek számát inhomogenitás-vizsgálat alapján kellene megállapítani. Természetesen a fotókivágaton is látható, hogy a nádasfelmérések nem a fenti javaslat szerint történtek. Mégis, több helyütt kvázi transzekt menti felvételsorral találkozunk. Ez nyilvánvalóan a terep megközelíthetőségének is függvénye: így pl. a Dinnyés-Kajtori csatorna, a Császár-víz, ill. az egyéb csatornák mentén ezt biztonságosabban meg lehet valósítani, mint az úszóláp mélyében. A viszonylag nagy számú felvételezés és a VKI-minősítés szempontjából nagyfokú homogenitás azonban részben ellensúlyozza a transzekt szerinti felvételezés hiánya miatti esetleges adatvesztést. Ezt azonban csak úgy lehetne igazolni, ha a nem felvételezett belső területeken pótlólagos vizsgálatok történnének, melyekkel jelen adatbázist ki lehetne egészíteni. Ezt 2007-ben javasoljuk elvégezni.
