A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései

1. kép: A Velencei-tavi nádasfelmérés terepfelvételezés helyszínei (forrás: DigiScience, 2005)

A nádasminősítés során összesen mintegy 85 taxont azonosítottunk. A taxon nem minden esetbenjelentett fajt, hanem néhány alkalommal genust. Ilyen esetekben szakértői becslés alapján adtuk meg a referencia-jellemző besorolását, amennyiben az a terepi ismeretek alapján nagy biztonsággal megadható volt. Ahol kétségek merültek fel ott az adatot kihagytuk. Ez az eljárás ugyancsak elhanyagolható mértékű problémát jelenthet, mivel a kitűzött célnak megfelelően, a felvételezéseket elsősorban nád-dominanciájú állományokban végezték, ezért a kísérőfajok A-D értéke legtöbbször igen kicsi, gyakran „+” plussz volt, azaz a tömegviszonyban jelentős szerepet nem játszik.

A természetességi-index, Ti=4 volt, ami a ’jó’ kategóriába sorolható. Ez alapján megállapítható az is, hogy a felvételezett mintaterületek fajkészlete alapvetően a Velencei-tó igen jó természetességi állapotát jelzi. Az 5. és 4. kategóriába tartozott a mintavételi helyek % része, míg az erőteljes antropogén hatás alatt álló mvh-ek aránya mindössze 10% volt. Ez a jó eredmény azonban annak tulajdonítható, hogy nem vonták be a teljes parti sávot, csak a kifejezett nádasokat, melyekben kisebb az antropogén hatást mutató lágyszárúak súlya. Ez az oka a - Balatonhoz hasonlóan - a kiváló (5) nedvességigény-indexnek (Wi), míg a borítást és a zonáció-indexet a Balatonhoz hasonlóan becsültük. Ez utóbbi azonban a Velencei-tavon rendkívül érdekesen alakul. A nádasöv ugyanis a tó körül gyakorlatilag teljesen körbe át van vágva, vagy meg van szüntetve. A magassásosok zónája is a jelenlegi tavon kívülre került, maradványai - hasonlóképpen a mocsárrétekhez - legfeljebb a hajdani Nádas-tó, a mai Dinnyési-Fertő magasabb területein, ill. a halastavak környékén találhatók meg. A műszaki létesítményekkel (utak, vasút, partvédőmű) körülhatárolt tóterület É-i és Ny-i részének magasabb térszínein találhatók töredékesen ezekbe a zónákba sorolható állományok. Ezeket viszont a nádas-felmérések már nem érintették. A hínárzóna a természetvédelmi területen legalábbis töredékesen megvan, az úszólápok közötti kisebb-nagyobb szabad vízfelületekben,