A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései
állapotát, illetve mesterséges és/vagy erősen módosított víztesteknél a maximális ökológiai potenciált megcélozva. Hazai viszonyok között abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magasabbrendű növényfajok legnagyobb részét már besorolták a különböző ökológiai mutatók alapján (Horváth et al. 1995), így többnyire ismertek a természetességi értékek is. A növények jól jelzik a legkisebb emberi zavarást, ill. az emberi tevékenység hatására bekövetkező változásokat. Ugyanakkor - és ez hangsúlyozottan ki kell emelni - a hazai vízi és mocsári élőhelyek flórájában természetesnek besorolt növényfajokkal lejátszódó szukcesszió nem jelent, nem jelenthet „zavart” állapotot, mert az természetes időbeli változása a társulásoknak. Ebben a vonatkozásban attól most el kell tekinteni, hogy a szukcesszió emberi tevékenység hatására is bekövetkezhet (mesterséges szukcesszió), mert a lejátszódó társulásváltozások ez esetben is alapvetően a természetes törvényszerűségei szerint következnek be, csak sokkal rövidebb idő alatt. Tehát a szukcesszió különböző stádiumában lévő sekély tavak és/vagy mocsarak (vizes élőhelyek) akkor is lehetnek zavartalan állapotban, ha egyik pl. hínárdominanciájú, a másik pedig már pl. nád-dominanciájú. Ez a főleg teoretikus kérdés még további elemzésre szorul, de mind a Balaton nagy kiterjedésű összefüggő nádasainál (pl. Keszthelyi-öböl, Szigligeti-medence, Kerekedi-öböl, stb.), ill. a Velencei-tó Ny-i, úszólápi részén (és persze a hajdani Nádas-tónál) a folyamat természetességének jelentőségét ki kell emelni. A 609 felvételezés átlagában a Ti = 4,2 volt (±28%). Ez alapján az mondható, hogy a balatoni nádasok, ill. a szárazföld irányába mutató egyéb mocsári növényzet természetessége a jó és a kiváló között van. Ezt a fajlisták nem minden esetben támasztják alá, de mivel sok esetben hiányoznak az A-D értékek, a becslést jelenleg nem lehet pontosítani. Az adatok közepes szórása is jelzi azt, hogy jelentős lehet az antropogén hatásra utaló taxonok tömegaránya is. A nedvességigény-index (Wi) átlaga 4,8 (±12%) volt, igen kicsi szórás mellett. Ez is azt mutatja, hogy az A-D értékekkel feltüntetett fajlisták alapvetően a nádasövre vonatkoztak, így ennek tulajdonítható a Wi igen magas értéke (a kiváló felső határa közelében), és viszonylag kicsi az adatok szórása is. Ugyanakkor a fajlistákat elemezve az látszik, hogy a fajok között nagyon sok a terresztrisz elem is. Ezek azonban a hiányzó A-D értékek miatt nem voltak figyelembe vehetők. Az átlagos borítottság megfelelt az elvárható 80-100%-nak, és a nádasöv azonalitása miatt a zonáció-index, Zi=0 a fentiekben leírtak szerint zéró volt. Az Szí és az SzP-jelölésű, ill. az együttes adatokra vonatkozó egyes indexeket, ill. azok súlyfaktorát, valamint az IMMIEQR értéket az alábbi táblázat foglalja össze: azonosító: Szí átl. SzP átl. SzI±SzP átl. Ti Minősítés 4.6 4.0 4.2 0,75 0,75 0,75 Wi Minősítés 4.8 4.9 4.8 súly-értéit 0,15 Fi minősítés 5 5 5 súly-értét 0,1 0,1 0,1 Zi (azonális) 0 0 0 IMMI 0.94 0.85 0.88 Megállapítható, hogy a 2004. évi nádasfelmérés adatbázisa alapján a balatoni nádasok a javasolt hazai VKI-minősítés szerint a jó/kiváló határon, ill. a kiváló kategóriában vannak.
