A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései
vonatkozó kutatástörténeti áttekintésben (Pomogyi, 2005, 2005a) és Szilágyi et al. (2006) munkában felvetődött, hogy a balatoni összefüggő nádasokat - legalábbis makrofita szempontjából - mocsárként is lehetne kezelni. Ezt természetesen a tótipológia nem támogatja, de mivel az egész tóra vonatkozó makrofita fedettség (<5%; vö.: referencia-állapot - Pomogyi szerk. 2006, Szilágyi et al., 2006) olyan nagyléptékű, hogy nem enged meg finomabb elkülönítéseket, a fedettségi-indexnél a mocsarakra vonatkozó 80-100%-os borítottságot vettük figyelembe és a VKI-ban elfogadott eljárással - „szakértői becslés”-sel - és a fedettségi-index mintájára a mintaterület B%-értékével (borítottság) számoltunk. Hasonlóan, a zonáció index esetében is szakértői becslés történt, és a nádasövet azonálisnak (Zi=0) tekintettük. Ezt az indokolja, hogy mivel a két tó teljes egészében körbe van véve úttal, vasúttal, ill. maga a partszegély is jelentős hosszban partvédő művel ketté van vágva, a makrovegetáció szempontjából alapvetően kockázatosnak kellene tekinteni. Ez esetben pedig másképpen kellene megközelíteni a makrofita értékelését. Jelen eljárással ez a szakmai kétség kiküszöbölhető. Az IMMI EQR osztályhatárokat az alábbi ábra szemlélteti: A balatoni nádasfelmérés adatainak VKI szerinti értékelése A nádasminősítéshez szükséges terepi felmérések 2004-ben történtek meg, 3 fő megközelítés szerint: a) a nádasöv nyílt víz felőli szegényén; b) a nádasok belsejében, a szárazföld felől megközelítve és c) a szárazföld felőli, a magassásos, stb. szegélyekben, különös tekintettel a védett fajokra. A három munkacsoportot 3 szakértő botanikus vezette, a nyílt víz felőli szegélyben jelen tanulmány első szerzője. Mindhárom csoportban 400-400 terepfelmérés volt előirányozva, így elméletileg 1200-nak kell rendelkezésre állni. Az értékelésbe azonban nem vontuk be a víz felőli szegélyben felvételezett adatokat, aminek az az oka, hogy a csónakos bejárás során minden felvételezés a nádasöv-nyílt víz, ill. a nádas- hínáros határon történt, így mind a természetességi index, mind pedig a nedvességigény index a maximális 5-ös értéket erősen megközelítené, ami a minősítés felülbecslését támogatná. Ennélfogva az értékeléshez csak az Szí- (232 db) és az SzP-jelölésű (377 db) terepjegyzőkönyvek adatait vettük figyelembe. Ahol az A-D értékek hiányoztak, vagy nem voltak becsülhetők más adatból, azokat a jegyzőkönyveket nem vettük figyelembe. A jegyzőkönyvekben azonban sok esetben számos olyan faj szerepelt, amihez semmilyen előfordulási gyakoriságra és/vagy tömegviszonyra utaló érték, jelölés nem szerepelt, így feltételezhető, hogy a további becslések jelenleg ismeretlen hibával terheltek. Ez az adathiány az oka annak, hogy bár az SzI jelölésű jegyzőkönyvek összesítése során mintegy 341 taxont felvételeztek, az egy mintaterületen talált legnagyobb taxonszám 15 volt. Ugyanez az SzP jelölésű felvételezéseknél a 371 taxonszámból maximálisan 23 volt. Ez az adathiány felhívja arra a figyelmet, hogy a 2008-ban esedékes légifényképezést követően a nádasminősítés pályázati feltételei között külön ki kell emelni a terepjegyzőkönyvek pontos és minden kérdésre kiterjedő kitöltésének szükségességét! Ez a felmérés elfogadásának is feltétele kell legyen. Ez esetben lehetséges csak a lehető legmegalapozottabb nádastérképet is előállítani (beleértve a védett és veszélyeztetett fajokat is), ill. a VKI szerinti makrofita elemzést is elvégezni. A makrofita minősítésben javasolt mutatók, indexek közül legnagyobb súlya a természetességi-indexnek (Ti) van. Ennek alapvetően az az oka, hogy a VKI egyik központi gondolata az, hogy az emberi beavatkozások negatív hatását csökkentsük, a vizek jó ökológiai
