A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
5. szekció: VÍZGAZDÁLKODÁS - KÖRNYEZETVÉDELEM - Csapák Alex, ELTE: A lakossági csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztésének földrajzi vizsgálata
felhasználása. Az alapvető előnyökön túl persze számos, kevésbé közvetlen hasznát is veheti a lakosság, és a település a csapadékvíz-gyűjtésnek. Elég talán a globális felmelegedés nyomán egyre gyakoribbá váló kánikulanapok vízfogyasztási csúcsainak mérséklését, vagy a katasztrófahelyzeteket megemlíteni. Jól példázza a csapadékvíz-készlet (akár magán, akár közösségi) óriási jelentőségét katasztrófahelyzetek idején az 1995-ös hanshini földrengés, amikor Kobe térségében mintegy 2000 csőtörés keletkezett, ezért hetekig nem volt vezetékes ivóvíz. A japánok vésztartaléka a csapadékvíz volt, ezzel oltották a tüzeket, ez mérsékelte a vízhiányból adódó kellemetlenségeket. [Biswas, 2006] Adatforrás: Varga, 2006. 1. ábra: A magyarországi víz- és csatornadíjátlag várható alakulása Magyarországon van múltja a lakossági csapadékvízzel-gyűjtésnek, komolyabb jelentőségre azonban csak nagyon kevés helyen tett szert az esővíz-gazdálkodás. Ennek oka az, hogy hazánkban a földrajzi adottságok a legtöbb helyen lehetővé teszik a talajvizek felhasználását, hagyományosan szinte egy lakott településen sem szorultak rá az emberek az esővízre. Az 1960-es évek végétől datálható nyaralóépítési kampány nyomán viszont rengeteg olyan terület (hegyoldal, fennsík) épült be, ahol nem volt vezetékes vízellátás, és a talajvíz sem volt elérhető. A közművek által messze elkerült hegy- és dombvidéki nyaralótelepeken a vízhiány mérséklésére a csapadékvíz volt a legalkalmasabb. Annak ellenére, hogy a települési
