A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
4. szekció: CSATORNÁZÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS - Balogh Edina, Tóth György, Végh Ildikó, Nyírségvíz Zrt.: Vízgyűjtő-szemléletű szennyvíztisztítás eredményei
VÍZGYŰJTŐ-SZEMLÉLETŰ SZENNYVÍZTISZTÍTÁS EREDMÉNYEI BALOGH EDINA, TÓTH GYÖRGY, VÉGH ILDIKÓ NYÍRSÉGVÍZ ZRT. BEVEZETÉS A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái tanszéke és a Nyírségvíz Zrt. további három intézménnyel együttműködve, „A Tisza és a Felső-Tisza-vidék hidroökológiája” című pályázat keretében a vízszennyezések átfogó ökológiai hatáselemzésének 3 éves tudományos programját valósította meg. A program fontos meghatározója az Európai Unió „kereiirányelvé”(Directive 2000/60EC of the European Parliament and of the Council establishing a framework for community action in the field of water policy), amely a vízügyi politika egyik legfontosabb céljául a „jó ökológiai állapot” megőrzését és elérését tűzte ki. A jó ökológiai állapot fenntartásának igénye különösen érvényes a 11. ökorégióként kiemelt Magyar Alföld keleti felének tengelyében futó Tiszára, hiszen a folyó e hatalmas terület vízfolyásainak fő összegyűjtője, a természeti táj alakításának egyik döntő tényezője, s így szerepe és jelentősége az egész régió sorsa szempontjából meghatározó. Az utóbbi években történt súlyos környezeti katasztrófák (árvizek, cianid és nehézfém-szennyezés) ezt a típusú értékmegőrzést is veszélyeztetik (NAGY et al. 2003). Ezeknek a károsító hatásoknak a kivédésére, ill. ennek a gazdaságilag viszonylag elmaradott területnek a fejlesztésére különböző elképzelések születtek, amelyek realizálása akár a jelenlegi helyzet további romlásához is vezethet. Mindezek feltétlenül indokolttá teszik, hogy komoly erőfeszítések történjenek - a program más célkitűzései mellett - egy átfogó vízgyűjtőközpontú ökológiai állapotfelmérés lefolytatására, az állapotváltozások folyamatos nyomon követésére, értékelésére és előrejelzésére. Az EU 2000/60/EK irányelve előírja a vízgyűjtő kerületekre vízgyűjtő gazdálkodási terv készítését. Ajánlásokat fogalmaz meg a Közösség határain túlnyúló nemzetközi vízgyűjtő kerület esetében is. A vízgyűjtőgazdálkodási tervet 2010-ig el kell készíteni (TEPLÁN, 2003). A természetes vizeink élővilágát nem csupán a külföldről érkező mérgezések fenyegetik, hanem hosszan tartó folyamatos terhelést jelentenek mind a hazai szennyvíztisztítók tisztított szennyvizei, mind a vízgyűjtőn elhelyezkedő mezőgazdasági, vagy ipari területekről a csapadékvízzel bejutó szennyezések. Alapvető annak ismerete, hogy mekkora területen érezhető a vízszennyezés hatása, s a szennyezett terület mely részén, milyen következményekkel jár e környezeti terhelés. A vízszennyezések hatásterületének felmérésére mintaterületként a Felső-Tisza-vidéken található Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területét választottuk ki. A főcsatorna a vízgyűjtőjén keletkező - a felszín alatti rétegekből felbukkanó - vizek mellett, a terület olvadékvizeinek, belvizeinek valamint a területen található települések különböző mértékben tisztított szennyvizeinek is fő elvezetője (ILLÉS et al. 1998). A kiválasztás fontos indoka volt, hogy a főcsatorna teljes vízgyűjtő területe hazánkban található (vö. I. FÜGGELÉK: I. Térkép), s így a terhelések a keletkezés helyétől pontosan követhetők. Szintén lényeges szempont, hogy a Lónyay-főcsatorna vízgyűjtő területén található mintegy 42 jelentősebb település - Nyíregyházát is beleértve - szennyvizét befogadó húsz szennyvíztisztító telep közül 11 működése - elsősorban túlterheltség következtében - nem volt megfelelő, s ez indokolttá tette kapacitásuk bővítését. Mindezeken túlmenően a vízgyűjtő területen található még mintegy 25 olyan település, ami egyáltalán nem rendelkezik
