A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Lorberer Ádám Ferenc, BABÉR 2001 Bt.: Tata: visszatérő forrás okozta épületkárosodás és tanulságai
TATA: VISSZATÉRŐ FORRÁS OKOZTA ÉPÜLETKÁROSODÁS ÉS TANULSÁGAI LORBERER ÁRPÁD FERENC BABÉR 2001 Bt. Míg országunkban sok területen ma is az aszály és a talajvízszint-süllyedés okoz problémákat, Tatán, valamint Pécs, és Tapolca egyes területein a bányászati vízkitermelések megszűnését követő visszatöltődés révén folyamatosan emelkedik a karsztvíz szintje. Ez a környezeti szempontból örvendetes jelenség azonban Tata városában komoly problémákat is okoz amelyekre jelenleg próbál felkészülni az Önkormányzat. A felkészülés idén vált intenzívebbé, miután az első konkrét mérnökgeológiai kár bekövetkezett a területen. Ezt a Fényes-fürdő sportmedencéjénél bekövetkezett, 2006 évnen feltárt, jelenleg is látható, és a kirándulások a helyszínen is megtekinthető eseményt fogjuk előadásunkban ismertetni. A hazai források vizsgálata hagyományosan vízbeszerzési lehetőségek kielégítésére, illetve regionális vízháztartási vizsgálatok elvégzésére irányult. Forrásfakadások tudományos feltáró vizsgálata a negyvenes évektől a hetvenes évekig történt sok helyen az országban. Az utóbbi tizenöt évben gyakorlatilag nem került sor újabb forrás-foglalásokra. Ennek oka részben az hogy a legjelentősebb vízbeszerzési helyeket már foglalták, részben a kútfúrási technológia árcsökkenése a felszíni építkezésekkel szemben, részben Léczfalvy professzor visszavonulása, legfontosabb oknak pedig az intenzív vízkitermelések és aszályos időszakok együttes hatására történő általános vízszint-süllyedés tekinthető. A bányászati vízkiemelések hatására 1973 elejéig elapadt a teljes Fényes-forráscsoport, (4) viszont a bányakárokból kifizetett kártérítés anyagi lehetőséget is adott a tavak melletti fürdő fejlesztésére. A természetvédelmi területként nyilvántartott forrástavak vízszintjét fúrt kútból pótolva mesterségesen tartották fenn. A rendszerváltást követően az aktív vízpótlás megszűnt, a vízpótlásra használt karsztkút ismét túlfolyó lett. A mesterséges hatások elmúltával 2001 óta pedig már a források újra-fakadása is megindult. Az ún. Katona-forrásban látszott ennek nyoma először, kitisztításakor a vízzáró mesterséges aljzatot felszedték és a fenéken felfakadó hozam azóta is növekszik. (5) A későbbiekben fokozatosan megjelentek vízfelfakadások a többi forrástóban, majd a tavakon kívül is. Fotók: Az Égeres-tó és a Katona-forrástó visszatöltődőtt vízszintje (2006)
