A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként

- A visszatöltésezés két oldalán elvégeztük az esetleges vizenyősödés vizsgálatát. 2005.09. hónapban a romos műtárgy hatására kialakuló duzzasztás szintje alatt a legalacsonyabb szakaszon (16 + 800 szelvény környékén) az észlelet talajvíz szintje a terep alatt 1,0 m volt. A végleges duzzasztás hatására itt a talajvíz várható szintje 0,6 mel lesz alacsonyabb a terep szintjénél.

Más szakaszokon a talajvíz szintje ennél alacsonyabb lesz. A kétoldali szántóföldeken többségében kukoricát és répát termesztettek, kihasználva a kedvező adottságot.

Az említett esetleges vizenyősödő jobbparti, kb. 50 m-es szakaszon szivárgó árok és a végén akna építhető (úszó kapcsolós szivattyúval).

4.17. Problémák

A leírtak alapján a problémák összefoglalása a következő:

Műszaki- A romos állapotú betonok nagyobb részét el kell bontani (balparti támfal, fenéklemez, jobbparti támfal a legalsó vízszintes repedésig).- Alvízi meder balparti kikagylósodása.- Építés csak a jobbpartról lehetséges.- Az ideiglenes megkerülő földcsatorna nyomvonalába, feltöltésbe kerül majd a végleges hallépcső csatorna.- A hallépcső lefolyó 0,15 m3/s vízhozama kiesik az energiatermelésből.- A visszatöltésezés depóniáját 4,0 m koronaszélességűre kell kiegészíteni. Egy 2,5 m-es koronához képest lényegesen drágább lesz és több magán ingatlanra nyúlik.- A vízügyi kezeléshez szükséges sáv nagyobb része magán ingatlant érint (legalább 100 tulajdonost). A tulajdonosok írásbeli hozzájárulása szükséges a vízjogi létesítési engedély kérelem benyújtásához. Bizonytalan, hogy mind megtalálható-e és mind megadja-e a hozzájárulását.- Bizonytalan az egész beruházás sorsa, az eddigi ráfordítások ellenére.

5. Kőszegi törpe vízierőmű

5.1. Előzmények- A régi vízimalom és a vízierőmű a Gyöngyös-patakból kiágazó Malom-csatornán állt.- Egy 1911. évi, alispán által kiadott engedélyokirat szerint Gratzl János és neje engedélyt kapott vízimalom működtetésére. „A malom vízhasználat segélyével egy drb. alul csapott vizikerék tartatik mozgásban, amelynek ... átmérője pedig 6.00 méter.”

A vízikerék 6 db 1,35 és 1,41 m átmérőjű malomkövet, 1 db hengerszéket, 1 db koptatót, 1 db daratisztítót, 3 db liszthengert és a felvonókat hajtotta meg.

Az engedélyezett vízhozam 1,5 m3/s. A szelvényszámokat hektométerben (pl. 21 + 56 = 2156 m), a területeket □ ölben, a magasságokat „hasonlítósíkokban” rögzítették.

Az 1959. évi vízjogi határozat szerint az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat (ÉDÁSZ) vette át a vízierőmű üzemelését.