A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként
Az 1972. évi vízjogi határozat szerint az ÉDÁSZ kezelésében lévő és átalakított vízierőmű vízigénye 16,4 millió m3/a (44931 m3/d = 0,52 m3/s). A létesítmény fő részei: közös duzzasztó- és árapasztó mű, felső csatorna, turbinafő, alsó csatorna. A turbinafő a turbinára vezető nyílásból (3,65 m széles) és a szabadzúgóból áll (3,66 m széles). A zsiliptáblák anyaga fa. Függőleges tengelyű Francis turbina víznyelése H = 1,70 m mellett Q = 1,61 m3/s. A járókerék átmérője 1,8 m. A turbina egy 33 kW teljesítményű aszinkron generátort hajt meg. Az alvízcsatorna 115 m hosszú és a Gyöngyös-patakba csatlakozik. Az engedélyes jogosult a Gyöngyös-patakon levő zsilip szabályozásával a vizet a Malom-csatornába vezetni. A téli, jegyes időszakban a zsiliptáblákat jégmentesíteni, az azonnali felhúzást, illetve leeresztést mindenkor biztosítani kellett.- Egy 1979. évi irat szerint az ÉDÁSZ a vízierőmű üzemelését 1978. év végén megszüntette, kérte a vízhasználati engedély visszavonását. A VIZIG az engedélyt visszavonta, de kötelezte az ÉDÁSZ-t a létesítmény átalakításának megterveztetésére (a duzzasztóműre továbbra is szükség van a városi strandfürdő feltöltése érdekében). Az átalakítás folytán az áramfejlesztés megszűnt. A szabadzúgón levő zsilip maradt, de a turbinamedret lezárták. Ekkor már a mBf. szinteket használták.- Egy 2001-ben készült hossz-szelvény szerint a Malom-csatorna hossza 2,55 km.- A Kapuvári Vízerőmű Kft. a létesítményt megvásárolta. 5.2. Leendő törpe vízierőmű- 2006-ban előmunkálatokat végeztünk: felmértük a létesítményt. Meghatároztuk az alvízi vízátvezetés két változatát (nyílt meder és zárt csatorna). Ennek célja a „H” esés növelése a Gyöngyös-patakba való átkötéssel. Az előmunkálatok (hidrológia, hidraulika, geotechnikai feltárás) szünetelnek. Kivétel a Malom-csatorna teljes hosszának részletes felmérése, amely 2006-ban elkészült. A hossz ennél 3,06 km. Az eltérés a korábbi 2,55 km-től azért van, mert ez a felmérés a csatorna végső, Gyöngyös-patakba való csatlakozásának tengelymetszetétől indult. Az erőmű működési tartománya Q = 0,2 - 1,9 m3/s.- A Kapuvári Vízerőmű Kft. 2007. elején elvi vízjogi engedélyezési kérelmet nyújtott be. Ebben figyelembe vették a korábbi egyeztetéseink szerint a Város igényeit: „Gyöngyszemünk-e Gyöngyösünk” projekt célkitűzéseit (Malom-csatorna rekultivációja, „zöld folyosó”, „vízcsobogók” a Gyöngyös-patak felé lefolyatva, stb.). A Malom-csatorna felső szakaszán 40 - 50 cm vastag laza iszaplerakódás van. Ez a felső lezárt állapotban levő zsilip hirtelen nyitásával kimosható. Ugyanis a csatorna mindkét partja annyira betelepült, hogy partról való kotrás, de az úszógéppel való kotrás sem lehetséges.
