A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként
A 2001-ben kiadott, 2026-ig (25 évre) érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján a főbb jellemzők a következők:- Kapuvár belterületén, a Kis-Rába 28 + 960 m szelvényében működik a vízierőmű, a volt „Berg”-féle vízimalom helyén (a Mihályi vízierőmű szelvénye 16 + 863 m).- A felső üzemvízcsatorna hossza 30 m, fenékszélessége 5,0m. 30m hosszú beton part- és fenékburkolattal van ellátva.- Max. duzzasztási szint: 122,00 mBf. (a Mihályi vízierőműnél 129,61 mBf.).- A turbinára vezető nyílás szélessége 3,75 m.- A gereb automata tisztítóberendezéssel van ellátva, amely kézzel is működtethető.- A nyílást hegesztett bordás lemezzel lehet lezárni, amely gépi és kézi erővel is működtethető.- A gereb két oldalán szondák ellenőrzik a vízszintet.- A gerebtisztítót és a „szabadzúgó” működését turbinaszabályozó rendszer irányítja. Áramkimaradás esetén akkumulátorok biztosítják a turbinanyílás zárását és a „szabadzúgó” nyitását. Mindez kézi erővel is működtethető.- A „szabadzúgó” nyílásszélessége 2,1 m.- Az acélszerkezetbe helyezett vörösfenyő pallókból készült a „szabadzúgó” elzáró táblája. Működtetése 2 db fogasléccel kézi vagy gépi erővel lehetséges. Befagyás ellen elektromos fűtés alkalmazható.- A turbinafő fix küszöbszintjének magassága 119,72 mBf.- Az 1 db függőleges tengelyű Francis turbina 2 db vízszintes tengelyű aszinkron generátort hajt meg.- Átlagos éves elektromos áram termelés, megszakítás nélküli termelés esetén 300 ezer kWh (15,8% kiesés esetén 253 kWh).- Az alvízcsatorna hossza 30 m, burkolva 20 m, a turbinaháztól kezdve.- A vízierőmű vízemésztése 2,7 m3/s. Éves üzemidő 7376 h. Éves vízhasználat 73 millió m3 (2,31 m3/s). A vízierőmű megfelelően működik. Előnyös volt, hogy meglévő vízierőművet vettek át, amelynek berendezéseit viszont korszerűsíteni kellett. A megoldott problémák lényegesen kisebbek voltak, mint a következőkben ismertetett, csak esetleg megvalósuló Mihályi és Kőszegi vízierőműnél. A létesítmény csendes, jól illeszkedik a városi környezetbe. 4. Törpe vízierőmű Mihályiban 4.01. Előzmények A 2005-ben levéltári kutatás alapján örökségvédelmi hatástanulmány készült. Néhány megállapítása a következő:- A Kis-Rábán a 18 - 19. században vízimalmok működtek.- A felduzzasztott Rába vizét mesterségesen ásott és töltésekkel ellátott malomcsatornába vezették.- A Kis-Rábát mesterséges eredetűnek vélik. Már a középkori térképeken is megtalálható, de más elnevezésekkel. Szabályos malomcsatornaként működött.
