A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként
A tervezett vízierőmű helyén a 19 - 20. századfordulón kő vagy téglafal alapú malom működött. A zsilipet és támfalakat a 20. század elején építették. A Francis-turbinát 1921 - 22 években szerelték be.- A II. világháború után villamos áram termelésére használták: Mihályi és Kisfalud község ellátására. Ezen kívül a villanyárammal gabonaőrlő- és fűrészgépet hajtottak meg.- 1970-ig működött, utána elbontották.- A leendő vízierőmű környékén régészeti leletek még nem kerültek elő. 4.02. Helyszín A Kis-Rába a Rába Nicki duzzasztójánál ágazik ki. Felülről számított 16 + 863 szelvényű a vízierőmű turbinájának tengelye. A műtárgy romos állapotú. A részben elbontott beton törmeléke az alvízi mederben van szétszóródva. Az átbukó víz (esetenként Q = 4 m3/s) az alvíz balparti részét kimosta és kikagylósodott. A rövidebb balparti és hosszabb jobbparti beton támfal közel vízszintesen, a szakaszos beépítésük helyein repedezett (az újabb betonozás csatlakozó felületei). A felvízi mederszakaszt kikotorták, de a depónia állapota heterogén, nincs profilba rendezve. A meder vízügyi karbantartásához szükséges kétoldali sáv tulajdonjoga kedvezőtlen:- van olyan hely, ahol a víztükörbe is benyúlik a magántulajdonú ingatlan,- nagyobb részen a magántulajdonú ingatlanok a depóniára húzódnak. A leendő vízierőmű depónia rendezése (visszatöltésezése) kétoldalon kb. 30 ingatlant érint. Van olyan ingatlan, amely 70 személy osztatlan tulajdona! A régi műtárgy balpartján az un. „szabadzúgó” működik, a jobbparti erőmű részt földdel eltömték. 4.03. Előmunkálatok 2005-ben elkészítettük az előmunkálatokat: a részleges geodéziai felmérést és a hidrológiai vizsgálatot. Elvégeztettük a geotechnikai feltárást, meghatározták a szivárgási tényezőket. A verőszondázás rétegszelvényei szerint megállapítható, hogy a műtárgy alapozás szempontjából kedvező kavicsos homok, homokos kavics rétegre (2,5 - 3,0 m) építhető. A műtárgy két oldalán a feltöltés anyaga alkalmatlan, ki kell cserélni. A szivárgási tényezők jelentősen eltérnek, 0,5 - 86,0 m/d értékek közöttiek. A vonatkozó szabvány [7] szerinti számítás alapján a felső- és alsó főnél nincs szükség végleges szivárgásgátló szádfalra, a tervezett „lezáró fogak” mellett. Viszont a leendő munkagödröt szádfallal kell körülzárni. A műtárgy alatt és felette összesen 3,36 km hosszban, 2006-ban elkészült a vízfolyás részletes geodéziai felmérése.
