A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Varga György, Pappné Urbán Judit, VITUKI Kht.: A hidrometeorológiai és talajvízszintváltozások értékelése a Duna-Tisza közén az EU VKI szempontjainak tükrében
9. ábra: A Duna-Tisza köze talajvízdomborzata az 1956-60. közötti időszak átlagértékei alapján (tengerszintfelett) Az 1956-60. közötti időszak átlagos talajvízdomborzatát a tengerszint feletti értékek felhasználásával ábrázolva a 9. ábrán mutatjuk be. Az ábrán szembetűnő az északi és a déli területrész elkülönülése, továbbá a „nyereg” is jól kirajzolódik. A talajvíztükör a szemléltetett időszakban a terepalakulatokat követve a Hátság legmagasabb térszínei alatt a Duna és a Tisza völgysíkjához viszonyítva 40-50 m-es relatív magasságkülönbséget mutatott. A kisebb kiterjedésű felszínformák, pl. homokbuckák természetesen nem gyakoroltak számottevő hatást a talajvízdomborzat alakulására. 5. Talajvízszint-változások a Duna-Tisza közén „A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt” című, 1938-ban szerkesztett térképen a Duna-Tisza közén szembetűnőek a környezetüknél mélyebb vízzel borított tavak, laposok. A kisebb-nagyobb kiterjedésű tavak száma - becslések szerint - meghaladta a 600-at. Ezek számát gyarapította, hogy a közel hasonló irányú tengely mentén felfűződött semlyékeket természetes küszöbök, esetenként áthalmozott homokpadok választották el egymástól, ezért a hóolvadásból, csapadékból, illetve a felszín alatti hozzáfolyásból érkező víz jelentős része helyben maradt, később pedig elpárolgott. 14
