A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos–Hutter Sándor–Polgári Márta–Vígh Tamás: A kisvízfolyásos rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül
A mintavételezés helyei: 0+020 km szelvény A Tornába való becsatlakozás előtt (1/1; 1/2; 1/3 sz. átlagminták 1+722 km szelvény Az Iparvasúti híd felett (2/1; 2/2; 2/3 sz. átlagmiuták) 2+650 km szelvény A Bartók Bela utcai híd felett (3/1; 3/2; 3 3 sz. átlagmiuták) 3+542 km szelvény A Köles-Kepei árok betorkollása alatt (4/1; 4/2; 4/3 sz. átlagmiuták) 5+11" km szelvény Az Erdész-háznál (5/1; 5/2;5/3 sz. átlagminták) A mintavevő gép: kanalas kotró. A mintavétel leírása: a mintavétel az MSZ 21978/1-98 „Veszélyes hulladékok vizsgálata. Mintavétel" alapján történt mind az öt mintavételi helyen. A mintavétel mind helyszínrajzilag, mind magassági értelemben reprezentálta a hely viszonyait. Helyszínrajzilag kb.8 méteren belül 3x3 pont-mintavételre került sor, amelyekből összekeverés (átlagolás) után 3 átlagminta alakult ki. A pontminták egymáshoz képest helyszínrajzilag l-l méterrel lettek eltolva, míg mélységi értelemben -igazodva az abszolút leásási mélységhez- három különböző mélységből történt a mintavételezés. Az átlagmintákat műanyag zacskóban tároltuk és azokat a Fejér Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnak (Velence) vizsgálat céljából átadtuk. E tervezési fázisban úgy szerepelt, hogy a kitermelésre kerülő kotrási iszap részben a vízfolyás mellett depóniaként kerül elhelyezésre, részben pedig a MAL Rt. Timföldgyárának vörösiszap-hányóján annak rekultiválását segítve elő. A vörösiszap-hányó rekultiválásakor jelenleg erőmüvi salakot, fa-aprítékot, szennyvíziszapot és földes-anyagot használnak fel. A felület kialakítása után ezt fásítják. A kotrási iszap nehézfém tartalmára megengedhető határértéket az 50/2001 (IV.3.) Korm.rendelet 5 sz. melléklete szerint vettük tájékoztatásul figyelembe, mivel jelen esetben nem mezőgazdasági, illetve nem termelési célú felhasználásról van szó. A nehézfémek közül a kobalt (Co) mutatkozik esetenként határérték felettinek. A mintavevő-helyenként három átlagminta átlagolásával a kotrás esetén előálló helyzetet szimuláljuk, ezért azt megengedhetőnek tartjuk. Ebben a felfogásban a 3 sz. mintavételi hely Co értéke a következőképpen alakul: 3/1 55,68 mg/kg 3/2 38,73 mg/kg 3/3 36,84 mg/kg Összesen 131,25 mg/kg 3/1-3 = 131,25mg/kg = 43,75wg / kg < 50mg / kg A 4 sz. mintavételi hely Co ért éke a következőképpen alakul: 4/1 130,92 mg/kg 4/2 73,24 mg/kg 4/3 73,59 mg/kg Összesen 277.75 mg/kg 4/1-3 = 211,15mg / kg = 92,58mg / kg > 50mg / kg 542
