A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos–Hutter Sándor–Polgári Márta–Vígh Tamás: A kisvízfolyásos rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül
Az 5 sz. mintavételi helyen a Co értéke: 5/ 1 118,87 mg/kg 5/ 2 41,54 mg/kg 5/3 60,89 mg/kg Összesen 221,30 mg/kg 5 n_ 3 =2J}*^ = liJ6mglkg>50mg/k g A 4-es és 5-ös mintánál mutatkozik -az általunk választott viszonyítási alaphoz képest85% illetve 47%-os határérték túllépés, amit azonban az elhelyezés körülményeire tekintettel megengedhetőnek tartunk. A Mangán Bányászati és Feldolgozó Kft volt geológus-mérnök főmérnökétől, dr. Szabó Zoltántól kapott információ szerint a kobalt (Co) a mangánhoz (Mn) kötötten van jelen, a mangán pedig mangánoxid formációban adott, amely az általuk korábban elvégzett vizsgálatok szerint a növényi testbe nem épül be határérték felett. A mangán-iszappal -mezőgazdasági felhasználást illetően is- folytattak megfigyeléseket és azt tapasztalták, hogy a járulékos mikroelemek a növekedést serkentették, és ugyanakkor az iszapadagolásnak hátrányos következményeit nem észlelték. A vörösiszap-hányóra rekultivációs földanyagként kikerülő kotrási iszap fásításra kerül, amely mindenféle esetleges mezőgazdasági termelési hasznosítást megakadályoz és így fel sem merülhet a gyanú, hogy ilyen területen emberi fogyasztásra kerülő terméket termesszenek, bár a tapasztalatok ilyen értelemben sem kedvezőtlenek. A MANGÁNOS AGYAG, MINT ÉRCDÚSÍTÁSI MARADÉK ÉS HATÁSA A KÖRNYEZETRE (Kivonat: Vigh Tamás) A mangános agyag kialakulása, jellemző tulajdonságai, az érc bányászata és dúsítása Az úrkúti mangánércet 1917-ben, az ajkai szénmedence földtani kutatásának kiterjesztése során fedezték fel, és rövid időn belül bányászata is megkezdődött. Két fő típusa a mikronos méretű rodokrozit-szemcsékben dús, finoman rétegzett agyagpala, az ún. karbonátos mangánérc és a Mn-oxidokban, oxihidroxidokban gazdag, különféle megjelenési formákban előforduló, de alapvetően szintén agyagos jellegű oxidos mangánérc [1] A dúsítás a Mn-tartalom növelésére, a meddő agyagásványok eltávolítására irányult. A karbonátos ércet csak költséges vegyipari eljárással lehetne dúsítani [1], az oxidos érc viszont fizikai úton dúsítható. Az alapelv a dúsítás kezdeteitől (1924) változatlan volt a művelhető oxidos érckészletek kimerüléséig (1996). A technológia lényege, hogy a meghatározott szemnagyságúra tört nyers ércet és a bányából vízmentesítés miatt emelt karsztvizet összekeverve zagyot hoztak létre. Amely szemcsékben az agyagtartalom nagyobb a Mn rovására, azok kisebb sűrűségűek, és viszont. így a zagyot forgókaros mosóberendezés segítségével sűrűség szerinti elválasztásnak lehet alávetni. A maradék, főként agyagos összetevőket tartalmazó zagy jelenti a mangános agyagot (III. osztályú Mn-érc). Ezt csővezetéken juttatták az ülepítőtározókba. Az Úrkút községtől D-re húzódó, a Csinger-patak oldalágaként felfogható Ördög-árokban elgátolással három tározót alakítottak ki az évtizedek során, melyek - több, mint 20 ha-on 543
