A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Csegény József: Felszíni és felszín alatti vizeink állapota

6. térkép. A felszíni víztestek minősége az összes szervetlen nitrogén alapján 4. Felszín alatti vizeink állapota A felszín alatti vizek mennyiségi állapota A felszín alatti vízháztartás, a vízszint-, illetve nyomásviszonyok a hidrometerológiai feltételektől, a beszivárgástól, illetve az utánpótlódástól és a felszín alatti vízkészletek igénybevételétől függően alakulnak. A felszín alatti vízkészletek igénybevétele történhet közvetlen (pl.: kutakkal), valamint közvetett módon (minden olyan beavatkozás ami vízszintcsökkenéssel jár, pl.: bányászati tevékenység). A '80-as években a nagyarányú felszín alatti víztermelés száraz időjárással esett egybe, a nagymértékű igénybevétel tartósan meghaladta az utánpótlódást, emiatt egyes területeken jelentős hiány alakult ki a felszín alatti vízháztartásban. Ennek az volt a következménye hogy a vízszintek süllyedtek, tehát a felszín alatt tárolt vízkészletek csökkentek. Karsztvíz A legnagyobb karsztvízszint - süllyedések a Dunántúli középhegység fő - karsztvíztárolójában következtek be az 1960-as években. A vízszintsüllyedés átlagosan meghaladta a 30 m-t, de egyes helyeken a 100 m-t is meghaladta. Rétegvíz A rétegvizekből történő termelés hatására az 1970-es évektől kezdve a rétegvíz nyomások tartós csökkenése volt megfigyelhető. Az ivóvíz minőségű vizek esetébe 5-10 m-es vízszintsüllyedések illetve nyomáscsökkenések következtek be. Talajvíz A talajvízszintek alakulása elsősorban a csapadékosság függvénye. Az 1980-as években a talajvízszintek csökkenése országosan jelentkezett, néhol (pl.: Duna - Tisza köze) a 3 m-t is 11