A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Csegény József: Felszíni és felszín alatti vizeink állapota
elérte. Ennek fő oka a csaknem két évtizedes csapadékhiány, de a rétegvíz termelés hatását is ki lehetett mutatni. A felszín alatti vízkészletek túligénybevételek a karsztterületeken a források kiapadásában és a nagyarányú karsztvízszint - süllyedésekben, a medenceterületeken pedig a rétegvízszintek csökkenésében és a talajvízszint - süllyedésben mutatkozott meg. A vízkivételek az 1990-es években jelentősen csökkentek (5. ábra), ennek magyarázata a víz árának a növekedése, ami a fogyasztókat takarékosságra ösztönözte, valamint a bányavíz kivételeknek a nagyarányú csökkenése. Mindezek következtében az 1990-es évek óta a vízszintsüllyedések mérséklődtek, sőt egyes helyeken emelkedés tapasztalható. A talajvízszintek esetében az előrejelzések szerint csak akkor várható a talajvízszint jelentősebb mértékű emelkedése, ha a '90-es évek második felében tapasztalható csapadékosabb időjárás hosszú időn át folytatódik. Magyarországon jelenleg átlagosan naponta 2,7 millió m 3 vizet termelnek ki a felszín alól. (6. ábra) A felszín alól kitermelt vízmennyiség víztipusonkénti megoszlása • Rétegvíz • Partiszürésű víz • Karsztvíz • Talajvíz 6. ábra. Magyarország átlagosan napi víztermelésének víztípusonkénti megoszlása Az EU Víz Keretirányelv szerint meg kellett határozni minden egyes víztestre a mennyiségi kockázatokat, tehát azokat a víztesteket amelyeknél fennáll annak kockázata, hogy a jó mennyiségi állapot a Víz Keretirányelvben megadott 2015. évi határidőre nem érhető el. A felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha - az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket), - a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége - az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását - az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszivása..stb) 12
