A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Varga György, VÍZ-SZk Mérnökszakértői Kft.: Hegy- és dombvidéki településeket érő vízkár megelőzésinek komplex módszere

„Szakmai sokszínűség” jellemzi a hidraulikai számítások európai gyakorlatát. A [20] „A” melléklete 13 ország mintegy 150 kiadványát (szabályzatok, szabványok, műszaki irányelvek, stb.) sorolja fel. 5. Egy kistelepülés vízrendezési tervezésének tapasztalatai A [21] tervezési munka a települési vízrendezés „állatorvosi lova”, mivel a „betegségek”, problémák nagy része előjött: – Címe: „Belterületi vízrendezés”, pedig már az indításnál, a vízgyűjtő terület domborzatát tekintve nyilvánvaló volt, hogy a külterületi védelemmel együtt kell a kérdést megoldani. Mivel azonban előadódhat, hogy a pályázatokon a „belterületi vízrendezést” favorizálják, ezt a címet adtuk. – Az elvi vízjogi engedély kb. egy év múlva érkezett meg. Közben a vízjogi létesítési engedélyezési terv elkészült. A megismert igényeket tekintve és a külterületi létesítmények megvalósítását akadályozó osztatlan közös tulajdon miatti kilátástalanságot tekintve, el kellett különíteni az önkormányzati és közúti területeken megvalósítható vízrendezés I. ütemét. Bennmaradt azonban a külterületi vízrendezés távlati munkarésze. Ezt később ki kellett venni a dokumentációból. – A közmű kezelőivel való egyeztetés részben elhúzódott, inhomogén volt: Voltak olyan megkeresett partnerek, amelyek a beruházást segítették: kiviteli tervezés és kivitelezés fázisaiba utalták a teendőket, a közmű hálózatról M=1:500 helyszínrajzot küldtek. Az egyik üzemelő kirendeltsége viszont többszöri megkeresésre sem reagált. A központjuknál tett panasz hatására vizsgálatot tartottak. A partner azonnal reagált faxon és küldött részletes helyszínrajzot. Megemlítem, hogy a panaszlevelemben jeleztem: egy ISO 9001 szerint tanúsított szervezettől jobb ügykezelés várható. – A közút kezelőjével való egyeztetésnek hónapok óta nincs eredménye, pedig egyszerű ügyről van szó: A községen áthaladó közút kétoldali árkait megtartjuk. Leburkolnánk, lecserélnénk a magasságilag, keresztmetszetében és anyagában szakszerűtlen kapubejárók csőátereszeit. Az igényelt, kiegészített dokumentáció várja a sorát. Még vízjogi engedély és kiviteli terv kell. A beruházás lehet, hogy kicsúszik a pályázatokból. A vízjogi létesítési engedélyezésben szokásos M=1:2000 helyszínrajz helyett külön „utas” M=1:1000 készült, stb. Megállapítható, hogy a vízjogi engedélyezés jogszabálya szerinti tervtartalom és közutas igény nincs összhangban. Utas tervezők szerint már sok éve érdemes kiviteli terv részletességgel egyeztetni. Vízügyi témánál viszont a létesítési engedély előtt ez problémás, nem feladat, nincs még megfizetve. – Az engedélyezés hatósági és szakhatósági átfutási idejére van jogszabályi előírás (ezt ürügyekkel azért lehet hosszabbítani). A nem szakhatósági, egyeztetésre előírt szervezetekre ilyen kötelezettségről nem tudok. A beígért államháztartási reform keretében fontos lenne megvizsgálni: A beruházásban közreműködő szervezetek alkalmasak-e arra, hogy a beruházást elősegítsék? Rendezni kell a kapacitás hiányt, a vezetői gyengeségeket, az alacsony hivatalnoki munkakövetelményeket, a gyakorlati szakemberek hiányát, stb. Kisebb és hatékonyabb szervezetek kellenek. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy a konkrét vízrendezési tervezéseket lehetőleg nem vállaljuk, elkerülve a tervezés körüli „zsákbanfutást”. Szívesen foglalkoznánk inkább a települések teljes 8