A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Varga György, VÍZ-SZk Mérnökszakértői Kft.: Hegy- és dombvidéki településeket érő vízkár megelőzésinek komplex módszere

vízgyűjtő területére kiterjedő komplex vízrendezési tanulmány készítésével, a 6. pont szerint. Azért ez sem könnyű, mert sok nehézség van a kiinduló adatok felvételénél, a 4.1. pontban leírtak hiányában. 6. Vízkár elhárítását szolgáló tanulmányok A településeket érő vízkár megelőzését először koncepcionális szinten kellene kidolgozni. A [22] szerinti témában a környékbeli települések összefogására, egy lelkes polgármester megpróbálkozott, eredmény nélkül. A szennyvízelvezetést sürgősebb feladatnak tekintik

. 2005-ben az Önkormányzatok Közlönyében tájékoztatót adtam a hegy- és dombvidéki településeket érő katasztrofális vízkár megelőzéséről. A felajánlott díjmentes konzultációt néhány telefonos érdeklődésen túl, a legalább 1000 érdekelt település önkormányzata részéről senki sem vette igénybe

. Nem tudom, volt-e szerepe annak, hogy leírtam: „Érdemi tanácsadás csak rétegvonalas térkép birtokában lehetséges.” Sajnos nemcsak pénzügyi korlátok vannak, hanem hiányzik a hosszú távú előrelátás, túllépve a négy éves választási periódusokon. Az említett lelkes polgármester (erdésztechnikus, majd jogász) „fehér holló”. Ha egyszer valamely településen rászánják magukat a címbeli tanulmány elkészíttetésére, abban nagyon sok mindent meg kellene határozni, amelyekre még csak tájékoztató adatokból lehet kiindulni: – katasztrofális vízelöntésre különösen veszélyeztetett részterületek, – a katasztrofális elöntés helyi okai (erdők, művelt területek, lejtők, vízmosások, a vízfolyások és belterület állapota, talajviszonyok), – az elöntés konkrét helyi módszerei, sorrendje, építményei, az erdőterülteken és a művelt területeken a működés befolyásolása, stb., – vízháztartási egyenlet, – javaslatok, ütemezés, stb. Mivel a katasztrófák megelőzhetők, elkerülhetők a védekezés és a helyreállítás helyi, valamint állami költségei, szükséges: a különösen veszélyeztetett, többnyire „katlanban” levő települések központi feltárása. Ezeknél állami támogatással kellene az előkészítést és a megvalósítást elősegíteni. 7. Vízrendezés építési termékeinek engedélyezése A 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendeletnek megfelelően a vízrendezésnél beépítésre kerülő termékekre is szükséges az Építési Műszaki Engedély (ÉME) és megfelelőségi tanúsítvány. Minden korábbi engedély hatályát vesztette 2004.05.01-től. Már 8 éve foglalkozunk az engedélyeket előkészítő dokumentációk összeállításával. A 20/2004.(X.28.) KvVM rendelet alapján elsőként kijelölést kaptunk a vízügyi építési termékek tanúsítására és ellenőrzésére. Ezért széleskörű a tapasztalatunk, milyen mértékben nem tartják be az említett együttes rendeletet. A korábbi vízügyi alkalmazási engedélyt a gyártók vagy forgalmazók általában megszerezték, de egyesek a prospektusokban még mindig erre hivatkoznak, vagy nem hivatkoznak semmire, és nem szereznek ÉME-t, stb. Az engedély hiányáért nemcsak a gyártó, vagy forgalmazó felelős, de a tervező is, amiért engedély nélküli pl. betontermékeket (csöveket, más vízvezető elemeket) tervez be. 9