A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Varga György, VÍZ-SZk Mérnökszakértői Kft.: Hegy- és dombvidéki településeket érő vízkár megelőzésinek komplex módszere
Ezek viszonylag egyszerűen megoldhatók: burkolt övárkoknál a csapadékintenzitás és a vízhozam mérése, a különböző vegetációs periódusban. Az időben változó lefolyási tényezőkre is megbízhatóbb adatsort kellene előállítani. A tényleges csapadékintenzitás és a vegetációs periódus figyelembe vételével valóságos vízhozamok lennének meghatározhatók, pontosabb lefolyási tényezőkkel együtt. A [9] 1. ábrája, a domb- és hegyvidéki hidrológiai tájegységek szerint differenciálni kellene. Az I – X. jelű tájegységekből jó lenne legalább ötnek a területén egy-egy mérőhelyet kialakítani. Ilyen és hasonló, alapvető műszaki kérdés finanszírozása alapvető állami feladat , nem önkormányzati, nem vállalkozói, stb. c) A hidrológiai számítások mérlegelése A hagyományos hidrológiai számítások (összegyülekezési idő, lefolyási tényező, stb. meghatározása) fagymentes időszakot tételeznek fel: a talaj a csapadék egy részét elnyeli; a terepet részben növényzet fedi, amely lassítja a lefolyást, a növényzet lombja a csapadék másik részét felfogja (intercepció), stb. A szakkönyvek és a műszaki szabályozási kiadványok: [4],[7],[8],[12],[13],[17],[18], a fagymentes időszakkal foglalkoznak. Ezzel szemben a Pest megye Északi részén 1963-ban, valamint az utóbbi években kialakult rendkívüli hidrometeorológiai helyzetek arra mutatnak, hogy a tél végi helyzet is előidézhet katasztrofális állapotot. Az 1963. évi adatokat figyelembe véve, 2000-ben az Országos Vízépítési Szabályzat (OVISZ) tervezetében a 3.5. pont 3. bekezdése szerintit rögzítettem. Ezt a kiindulási állapotot az észrevételezések során nem kifogásolták, viszont az OVISZ-t nem adták ki. Azóta a nemzeti indítású szabványok és műszaki szabályzatok notifikációs kötelezettség alá esnek (kiadásuk előtt európai szintű egyeztetés szükséges). Azt, hogy a fagymentes és fagyos állapot hidrológiai körülményei közül az adott területen melyik lesz a mértékadó, a kétféle állapotra készített számítással lehet eldönteni. Pest-megye Északi részén levő Váckisújfalu községnél a [21] dokumentációban és az azt követő tervfokozatban mindkét állapotra elvégeztem a számításokat. Fagyott talaj viszonyára az OVISZ tervezetben leírt kiinduló adatokat figyelembe véve, meghatároztam a nyílt vízlevezető övárkok vízhozamait. Ezek kisebb értékeket mutattak, mint a hagyományos hidrológiai számítás szerintiek (Q 3% , 20%-al növelve). Felvetődik a kérdés: miért éppen az 1963. évi körülmények szerinti vízhozamokat hasonlítottam össze, egy viszonylag nagy biztonságú, fagymentes állapotú vízhozamokkal? Válaszom: Valahogy el kellett kezdeni. Ha az állam visszaállítja az évenkénti vízügyi K+F pénzügyi keretet, belátva, hogy sokszorosába kerül az elhagyása, az ilyen kérdéseket is meg lehet oldani: Tájegységenként, a modell területeken lég- és talajhőmérsékletet mérni, a hó vízegyenértékét meghatározni, a lefolyási viszonyokat (összegyülekezési időt, lefolyási tényezőt, stb.) mérni, a számított és tényleges vízhozamokat összehasonlítani. Az eredmény tájegységenként a fagyott és fagymentes kiinduló paraméterek megállapítása lehet, amelyet műszaki szabályozás követhet. 4.2. Hidraulikai számítások A vonatkozó MSZ EN [20] kör szelvényű csövekben, telt szelvény esetén a Prandtl-Colebrook egyenletet, míg kör szelvényű és nem kör szelvényű keresztmetszetekben, telt szelvény és részleges teltség esetén a Manning-Strickler egyenletet ajánlja. A [21] szerinti tanulmánytervben az utóbbit alkalmaztam. 7
