A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Varga György, VÍZ-SZk Mérnökszakértői Kft.: Hegy- és dombvidéki településeket érő vízkár megelőzésinek komplex módszere

Éves (esetleg bontásban) vízháztartási egyenletet célszerű meghatározni: – Érkező vízmennyiség: a vízfolyáson, árkokban, terepen való lefolyás és lehulló csapadék által, stb. – Eltávozó vízmennyiség: a vízfolyáson, árkokban, terepen való lefolyás, elpárolgó csapadék, a növényzet intercepciója, biodrének párologtató hatása által, stb. A település vízrendezését össze kell hangolni a rendezési tervvel, a beépítések lehatárolásával. Megfelelő (minél magasabb) épület küszöbszint kialakítása szükséges. Veszélyeztetett helyeken a pince nyílásainak gyors lezárási lehetőségét is ki kellene alakítani. A csapadékvizet levezető nyílt és zárt csatornákat, valamint a műtárgyakat rendszeresen karban kell tartani. 4. Hidrológiai és hidraulikai számítások 4.1. Hidrológiai számítások a) Elöntési gyakoriság A [25] 177.§-a szerint a települések belterületén, stb. a vízfolyásokat 1–3%-os előfordulási valószínűségű árvízi vízhozamra kell méretezni (100 – 33 évente egyszeri elöntési gyakoriság). A [20] 1. táblázata differenciáltan 50 – 10 évente egyszeri elöntésű gyakoriságot ajánl. A [25] és [20] a gyakorlatban betartható: A [21] tanulmánytervben 3%-os, 33 évente egyszeri elöntési gyakorisággal számoltam. Az [5] 2.2.3. pontja kiindulásul 4 éves ismétlődési időre való méretezést javasol. Megemlíti, hogy sűrűn lakott, pincézett területeken 25, 10 év ismétlődési idő indokolt. A felsoroltakat egységesen rendezni kellene. A belterületi vízrendezés pénzügyi fedezetének hiánya és helyenként helyszűke miatt előfordul, hogy 10 – 4 évente egyszeri elöntési gyakorisággal számolnak. Ezekben az esetekben szükséges, hogy a [25] szerinti előírástól alapos indoklással eltérési engedélyt kérjenek: – A lakóházak, más értékes objektumok védelme pl. 3%-os előfordulású vízhozamnál milyen módon oldható meg: új lakótelepnél a küszöbszint kellő magasságú kialakítása, a pince nyílások ideiglenes vízbetörés elleni védelme, stb. – A külterületen a csapadék felfogása, kizárása a belterületről övárkokkal, a vízfolyáson árhullám csillapító víztározó létesítése, stb. b) Mértékadó csapadék A mértékadó csapadékra a [24] szerzője az [5]-től (állandó intenzitású és a háromszög alakú, időben változó csapadék) eltérően, lépcső alakú mértékadó csapadék figyelembe vételét javasol. Dr. Gayer József az intenzitás 20% növelését tartja szükségesnek, mivel a hazai és nemzetközi állásfoglalások szerint mintegy 20%-os növekedés várható, az extrém események gyakoribbá válása miatt. A rendkívüli, illetve extrém eseményeket észlelve, a [21] szerinti dokumentációt követő tervfokozatban a vízelvezető csatornák (árkok) mértékadó vízhozamait 20%-al növeltem. A kérdés szabályozásra érett, de előbb jobban meg kellene ismerni a csapadékvíz lefolyásának tényleges adatait. 6