A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Varga György, VÍZ-SZk Mérnökszakértői Kft.: Hegy- és dombvidéki településeket érő vízkár megelőzésinek komplex módszere

Ha a vízfolyás medre nem áll ellent a kialakuló vízsebességnek, elsősorban biotechnikai védelmet kell alkalmazni. Azon a szakaszon, ahol ez nem megfelelő, mesterséges medervédelem szükséges (kő és betonburkolat, kőszórás, kőzsák-gabion, növényi és mesterséges burkolat kombinációja, stb.). A településen áthaladó, a település saját vízgyűjtő területénél nagyobbal rendelkező vízfolyás belterületi szakaszát 1–3%-os vízhozamra szükséges kialakítani [25]. A többi (a település vízfolyás feletti és alatti) szakaszon a medret általában 10%-os valószínűségű vízhozamra kell kiépíteni. A vízfolyás belterületi felső határánál, a vízfolyás két oldalán övgátakat célszerű kialakítani. Ezek a belterületi meder által levezethető vízhozamnál nagyobbakat visszafogják. Ennél a megoldásnál számolni kell azzal, hogy külterületen a vízfolyás két oldalán átmenetileg vízelöntés (tározó tó) alakul ki. A vízfolyás medrébe való visszavezetésről (árkokról) előre gondoskodni kell. Az állandó vízfolyásokban víztározó gát kiépítése mérlegelhető, amelynek elsődleges feladata az érkező árhullám csillapítása. Járulékos hasznosítás is lehetséges (pl. csónakázás, horgászat), de a puffer (üres) térfogatot fenn kell tartani! Kiemelten fontos a gát túlfolyójának szakszerű és önműködő kialakítása (a leeresztő műtárgyon és/vagy a gát egyik bekötésénél). A víztározók szakszerű kialakítását Műszaki Irányelvek tartalmazzák [1]. 3.6. Övárkok A településnek általában a belterületi határán övárkok létesítésével kell a külvizeket felfogni és külterületre vezetni. Törekedni kell arra, hogy a belterület minél kisebb szakaszán húzódjon. Az övárkok szelvényét hidrológiai és hidraulikai számítások alapján kell méretezni (célszerűen a 2.1. és 2.2. pont szerinti helyzetet feltételezve). Fenéklépcsőzést úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb árok-burkolatra legyen szükség. 3.7. Megelőzés a településen belül Műszaki-gazdasági elemzéssel célszerű megállapítani a belterületi vízrendezés megoldásait, kiépítését, az élet- és vagyonvédelem szem előtt tartásával. A belterület vízrendezési művei (amelyeket nem részletezek): – Csapadékvíz elvezető hálózat (zárt és nyílt csatorna). – Záportározó (ha van hely számára). – Talajvízszint szabályozás drénezéssel, szennyvízcsatornázással. Utóbbi azért is fontos, mert megszüntethető a szennyvíz elszikkasztása, mely által a talaj csapadékvíz elnyelő képessége növekszik. – A burkolt felületek növekedésének fokozatos leállítása (utak, háztetők, stb.). Ez ellentétes az igényekkel, de meg kell találni a helyes arányt, hogy a csapadékvíz gyors lefolyását gátolni lehessen. – Minél több zöld terület kialakítása a közterületeken és a kertekben. A biodrének, a nagy párologtatási képességű növények a vízmérleget kedvezően befolyásolják (a [12] 3. füzete szerint a fűzfélék 750–1350 mm, a tamariskák 1370–2200 mm, a nyárfélék 1500–1800 mm vizet képesek évente elpárologtatni). 5