A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Varga György, VÍZ-SZk Mérnökszakértői Kft.: Hegy- és dombvidéki településeket érő vízkár megelőzésinek komplex módszere

fontos befolyást gyakorolni a szántóföldi művelési ág megválasztására

, amennyiben erről a területről a településre folyik le a csapadék. 3.3. A lejtő domborzata A talajvédelem érdekében a művelési ágak racionális elrendezése szükséges. Az adott lejtőre a természeti tényezők alapul vételével, veszélyeztetési kategóriákba sorolt területrészek lepusztulását leginkább fékező művelési ágakat kell alkalmazni. Ez azonban csak a mikrodomborzat változtatása, pl. a szántás és szőlősorok rétegvonalakat követő irányának kialakítása. A lejtő domborzatába a nagyobb arányú emberi beavatkozás indokolt meredek lejtőnél, elsodrásra veszélyes talajnál, stb. (a terep lépcsőzése, sáncolás, stb.). 3.4. Vízmosáskötés (hordalékfogás) A lejtős területen, elsodrásra veszélyes talajon, ritka növényborítottság esetén a csapadék lemossa a talaj felszínét és berágódások (vízmosások, horhosok) keletkeznek. Az adott felszín ismeretében az évente átlagosan lemosódó hordalék mennyisége meghatározható. Ez az alapja a hordalékfogó földgát, kőfal gát, stb. mögötti tározótér kialakításának. A lerakódott hordalék növekedésével a gátat emelni kell, esetleg a hordalékot eltávolítani vagy újabb gátat építeni. A lejtők megfelelő állapotban tartása esetén ez a passzív védekezés többségben elkerülhető. Ha a lejtők megfelelő kialakítása nem biztosítható vagy soká valósul meg, a vízmosáskötés elkerülhetetlen, a település iszappal való elborításának (a sárlavinának) megakadályozása érdekében. A hordalékfogó felett már kialakult vízmosás végénél a „vízmosásfej” védelmét is ki kell képezni (övárok, surrantó, biotechnikai védelem, stb.). Hazai viszonylatban ilyen területeken a fajlagos vízlefolyás a 14 m³/s/km² értéket általában nem haladja meg [3]. A vízmosáskötés gazdaságossága a hordaléklerakódás helyén okozott károk mérlegelésével állapítható meg. Az 1m³ visszatartott hordalék fajlagos költség-mutatóját kell meghatározni, amely lehetőleg ne haladja meg a vízfolyás alsó szakaszán lerakódott iszap eltávolításának költségét. 3.5. A településen áthaladó és időszakos vízfolyások megfelelő kialakítása A hagyományos hidrológiai számítások alapján és hidraulikai méretezéssel meghatározhatók a szükséges mederszelvények. A 2.1. pontban leírt különleges hidrometeorológiai helyzetet feltételezve a következők ajánlhatók, egyéb adatok hiányában: 30 cm-en átfagyott talajfelszín; 25 cm vastag, 20% víztartalmú hó (50 mm csapadék); 2 napon át 15–20 ºC léghőmérséklet; 25 mm/h csapadékintenzitás. Fagyott talajon, hó nélkül, kiindulásként 0,8 körüli lefolyási tényezővel lehet számolni. A 2.2. pont szerinti záporgócok feltételezésével 40–60 mm/h csapadékintenzitást ajánlott figyelembe venni. Ha a településhez tartozó vízgyűjtőre a 2.1. és 2.2. pontokban vázolt rendkívüli esemény bekövetkezhetőségét feltételezik, akkor a belterületi vízfolyásokra gyakorolt hatásukat is ki kell számítani. 4