A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dr. Varga György, VÍZ-SZk Mérnökszakértői Kft.: Hegy- és dombvidéki településeket érő vízkár megelőzésinek komplex módszere

– Győr környékén kb. 200 mm csapadék hullott le egy nap alatt. – Pásztóhoz tartozó Mátrakeresztesen a patak a csapadékvizet a település belterületére vezette. A település elhelyezkedése kedvezőtlen, „katlanban” van, a vízgyűjtő területről a víz a belterületre folyik. – Mádon és környékén nagy pusztítást okozott a lezúduló víz. Egy KvVM nyilatkozat szerint 1,5 óra alatt 70 mm csapadék hullott le (ez 47 mm/h intenzitású). A patak itt is átfolyik a településen. Probléma, hogy a szükségesnél ritkábbak a meteorológiai állomások (csapadék-mérők), így általában kevés a megbízható, a záporokra vonatkozó adat. A záporgócok radaros méréssel kb. 1,5 órával jelezhetők előre (egy meteorológus közlése szerint). A településekre mértékadónak tekinthető csapadék függ a domborzattól, illetve az összegyülekezési időtől (terepen és mederben lefolyva). Meg kell különböztetni a fagyos és fagymentes időszakokat. 2.3. Erdők kivágása A településekhez tartozó vízgyűjtő területen részben kivágják (néha leégetik) az erdőt, eltávolítják a cserjéket is. Ezáltal a lefolyási tényező jelentősen megnövekszik (több víz gyorsabban folyik le). Az eredeti lombozat csapadékot visszatartó képessége (az intercepció) gyakorlatilag megszűnik. Legnagyobb probléma a fák nagy területen való tarvágása, nem mérlegelve ennek települést veszélyeztető hatását. Pedig van megoldás, pl. a sávos, a rétegvonalakat követő kivágások, a cserjéket megtartva. 2.4. Vízfolyások meder karbantartásának elhanyagolása A településeken áthaladó vízfolyások medre feliszapolódik, növényzet lepi el. A meder vízszállító képessége az eredetihez képes lényegesen lecsökken (sok szakaszon a kiépítési vízhozamnak már csak a 20 – 40%-át tudja levezetni). Ráadásul az eredeti meder sem volt megfelelő szelvényű. Előfordul, hogy a katasztrófa elhárításhoz az eredeti mederszelvények sem lennének elegendőek. 3. Katasztrofális helyzet elleni védekezés módszerei (megelőzés) 3.1. A megelőzés sorrendje Alapvetően fontos, hogy a megelőzés módszerei (építményei) tervszerű sorrendben valósuljanak meg

. A sorrendet általában a vízkár csökkentésének mértéke alapján (vízmennyiségben, vízhozamban, stb. mérve), súlyozva célszerű meghatározni. Ez helyileg változó, a domborzattól, a lefolyási viszonyoktól, stb. függ. Van ahol legfontosabb egy árhullám-csökkentő víztározó megépítése (pl. Q

2% = 10 m³/s vízhozam helyett csak 6 m³/s zúdul a településre), továbbá a vízfolyás medrének megfelelő kialakítása és karbantartása. Másutt a belterület határán kialakítandó övárkok létesítése a sürgős, amely felfogja a külvizeket és belterületen kívülre vezeti. Iszap és „sártenger” megjelenése ellen hordalékfogó gátak kellenek, stb. 2