A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: Gondolatok a természetközeli vízrendezéséről. Természeközeli vízrendezés a Beregi belvízrendszerben

a Beregi-táj jelentős termőterülettel gyarapodott. Ez a nagy munka az 1950-es években fejeződött be, melynek eredményeképpen az egykor vizekben gazdag Bereg területén csak néhány viszonylagosan állandó jellegű vízjárta terület maradt, azonban aszályosabb években ezeket is a kiszáradás fenyegeti. A várt magas színvonalú mezőgazdasági termelés azonban nem következett be. A Beregben korábban sok erdő, rét-legelő volt és kevés szántó. A vízrendezés óta növekedett a szántóterület nagysága. A termelésbe fogott, de gyakran vízkár által sújtott területeken a termésbiztonság nem ad gazdaságos mezőgazdasági termelésre lehetőséget még úgy sem, hogy az állam rendszeresen kárenyhítést, kártérítést nyújt a megszaporodott gazdálkodói körnek. A keletkezett kárral együtt növekszik az elszegényedés is. A belvízrendszer területének közel fele természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, s ez az érték a tervezett bővítésekkel a 60%-ot is eléri. E területek inkább igénylik a vizet, s az elvezetés iránti igény gyakorlatilag nincs. A rét-legelő-erdő aránya összességében a jelenlegi területhasználat mellett ≈70%. E területek víztelenítési igénye szintén alacsonyabb szintű, jól tűrik az elöntést, a vízborítottságot. A védett és az erdő-rét területek egybeesnek, nagy összefüggő egységeket alkotnak. A víztelenítés iránti igények közel azonosak, mely a tervezés során könnyebbséget jelent. 5. A természetközeli vízrendezés a Beregi belvízrendszerben 5. 1. A természetközeli vízgazdálkodás keretében megvalósult beruházások 2003-ban és 2004-ben megépítettük és üzembe helyeztük 1. a Csaronda fcs. jp. depónia 15+455 szelvényben tervezett zsilipet, mely a Tiszakerecsenyi erdőben levő holtág felé ad lehetőséget szabályozott víz ki-és beeresztésre, emellett rendkívüli belvizek idején e helyen meggátolja a belvizek erdőn keresztüli ukrán területre való átjutását 2. a Csaronda csatorna 11+210 szelvényébe a Csaronda holtmeder rehabilitációja keretében vízvisszatartás és ökológiai vízbiztosítás céljából tervezett fenékgátat, mely mintegy 5 km hosszban duzzasztja fel és tartja vissza a belvizeket, teszi élővé a Csarondát 3. Az Új Beregi VGT a Surányi (34. sz.) csatornán felújítás keretében két szelvényben duzzasztó zsilipet épített a HNPI előírására, a HNPI-vel egyeztetetten. A fenékgát különösen hasznosnak és eredményesnek bizonyult. Nagy előnyük, hogy kezelésük nem igényel semmilyen élőmunkát és beavatkozást. A továbbiakban is szükség van ilyen műtárgyak építésére az arra alkalmas helyeken. 5. 2. A természetközeli vízgazdálkodás megvalósítása A Beregi belvízrendszerben „megkönnyíti” a feladatot az a tény, hogy igen nagy arányú a rétlegelő-erdő és a természetvédelmi területek aránya, e területek nagyrészt egybeesnek és nagy összefüggő tömbökben helyezkednek el. Külön önálló életet élnek, s a vízgazdálkodást is különválasztva lehet megvalósítani a környező területektől. A megvalósítás és az üzemeltetés során az alábbi alapvető szempontokat kell figyelembe venni: 8