A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: Gondolatok a természetközeli vízrendezéséről. Természeközeli vízrendezés a Beregi belvízrendszerben

– A belterületek védelme teljes elsőbbséget élvez, annak kárára nem lehet a rendszert üzemeltetni, beavatkozásokat megvalósítani. – Szántóföldi művelés kárára szintén nem lehet vízvisszatartást végezni. – A Magyar-Ukrán belvízvédelmi Szabályzatban foglaltak ne szenvedjenek sérelmet, azok betarthatók legyenek. – A műtárgyak kezelése-üzemeltetése minél kevesebb ráfigyeléssel és élőmunkával történjen. – Az ütemezés és végrehajtás során előnybe kell részesíteni – az összefüggő nagy tömböket, melyek védettek és rét-legelő-erdő művelési ágúak, – a védettségre tervezett területeket, – azokat a területeket, ahol a legkevesebb beavatkozással és a legkevesebb potenciális káros hatással kell számolni, – ahol a tulajdonosok-kezelők érdekei között nincsenek nagy különbségek, az érdekek könnyen egyeztethetők. 5.2.1. A jelen állapotban üzemelési-fenntartási beavatkozásokkal elérhető hatások Vízvisszatartás a Tiszaszalkai szivattyútelepen A szivattyútelepnél a zsilip kezelésével – A belvízcsúcsok levonulása után a zsilip zárásával jelenleg a belvízi II. fokú készültségnek megfelelő 430 cm-ig tartjuk vissza a vizet a mederben. A visszaduzzasztás a Szipán ≈ a 11+000 szelvényig (Csaroda község határa) tart, s a visszahatás a Makócsa csatornán a Jándi határban is érezhető. Vizet kap a Bockereki erdő, s a becsatlakozó társulati-üzemi csatornákon keresztül a hatások Gergelyiugornya, Jánd, Tákos, Hetefejércse és Csaroda határában is érvényesülnek. – Tiszán levonuló kisebb árvizekből vizet lehet ereszteni – a Szipán keresztül az előbbi bekezdés szerinti területekre, – az ukrán Féllel egyeztetve a Vámosatyai osztózsilip nyitásával a Csarondán keresztül a Csaronda melletti területekre, holtágakba, a Bockereki erdőbe lehet vizet ereszteni. A Csaronda és Szipa menti holt medrek és területek vízpótlása kellő hatásosságának akadályai az alábbiakban foglalhatók össze: – Magyar területen a Csarondán a kezdő és végszakasz között nincs duzzasztó zsilip, a beeresztett vizek a szükségesnél alacsonyabb szinten vonulnak le, s jelentős részük hasznosítatlanul átfolyik ukrán területre. – A főcsatornákba csatlakozó csatornák és holtágak zsilipeinek kiépítéskori célja a főcsatornák károsan magas vizeinek kizárása volt, s emiatt csak egyoldali vízzárásra alkalmasak. A belvízhullám levonulása után a rendszerek leürülnek a főcsatornák irányába – Sok helyen (pl. a Bockereki erdőben is) a holtmedrek becsatlakozásánál és depónia átvágások helyein nincs vízvisszatartást lehetővé tevő műtárgy, így ami víz kijutott a területre, az ugyanott később vissza is folyik a csatornákba. 9