A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos, Hutter Sándor, Polgári Márta, Vigh Tamás: A kisvízfolyás rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül

Vízminőségi kérdések A Csinger patak a távoli múltban jelentős vízfolyás volt, amelynek szerepe akkortól változott, amióta a szén- és mangánbányászat a karsztvízszint süllyesztést – bányászati érdekből – bevezette. Míg korábban számos forrás gravitációsan látta el a medret a magas karsztvízszint mellett, addig a bányászat következtében elapadt források helyett ma a bányászkodáshoz elengedhetetlen karsztvízszint süllyesztés szivattyúval emelt vizei táplálják a Csinger patakot. Az így kiemelt karsztvíz vízműveket is táplál, de a vízfolyásmederbe beadott karsztvizek felszíni vízszennyezésnek vannak kitéve. A Csinger patak tájékoztató vízminőségének megismerése végett a K+K Kft. akkreditált laboratóriuma 2002.06.18-19-én hossz-szelvényszerűen megmintázta a Csinger patakot kb.5,5 km hosszúságban. Ezen kívül a Torna patakCsinger beömlés feletti vizéből is mintáztak. A nyert eredmények a következők voltak: A vízkémiai vizsgálatokhoz a mintákat az alábbi helyekről vették: – Torna patak a Csinger patak beömlése felett (504. minta) – Csinger patak a torkolatnál (505.minta) – Csinger patak az Ajka-Padragkúti út hídjánál (506.minta) – Csinger patak a Jókai bánya bejáró útnál (507.minta) – Csinger patak az Erdész-háznál (509. minta) A Csinger patak vízhőmérséklete az Erdész-háztól a torkolatig fokozatosan emelkedett: 12,4°C-ról 19,2°C-ra. A pH értéke 8,24-8,55 közötti, ami a nyári időszakban természetes érték. A patak oldott oxigén viszonyai jók, az oxigén ellátottság megfelelő, a víz I.osztályú. A sótartalom, vezetőképesség a felső szakaszon alacsonyabb értékű, fokozatosan emelkedik az Ajka-Padragkúti hídig, a torkolati mintában hígulás figyelhető meg. A sótartalom, vezetőképesség alapján a víz II.-III. osztályú. Az ammónium-N mennyisége a vízben nem sok, a víz I.osztályú. A nitrit-N mennyisége kissé magasabb, a víz III. osztályú. A nitrát-N mennyisége 2,7-3,9 mg/L közötti, ami II. kategóriájú vízminőséget jelent. A nitrogénformák alapján a patakvíz II. kategóriába sorolható. Az összes P mennyisége 0,26-0,32 mg/L, ami a III. osztályú vízre jellemző érték. A KOI

ps értéke 3,0-4,4 mg/L érték közötti, II.osztályú a víz. Összességében megállapítható, hogy a Csinger patak vízminősége jónak mondható, nem szennyezett. A Torna patak sótartalma, vezetőképessége hasonló a Csinger patakéhoz, az oxigén ellátottság szintén jó, I.osztályú. Az összes P, az ammónia-N, nitrát-N mutatói jobbak, mint a Csinger pataké, ezek alapján a víz I. osztályú. A nitrit-N mennyisége itt is magasabb, III.osztályra jellemző. A KOI

ps értéke 5,5 mg/L, ami alig haladja meg az I.osztály határértékét. Az úrkúti Mangánbánya karsztvíz bebocsátása a Csinger patakba jótékony hatású az úrkúti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz kibocsátására. A hozzávetőlegesen 15-szörös hígítás, valamint az Erdész-házig megtett vízi úton való oxigénfelvétel elősegíti a kedvezőbb vízminőség kialakulását. Ezt követően a vízminőség a Köles-Kepei árokig érzékelhetően romlik, ami betudható a Vájár utcai illegális hulladék lerakónak is. Említésre érdemes, hogy korábban két alkalommal a Timföldgyár alatt lúgos havária szennyezés miatt a Csingeren, Tornán, Marcalon egészen a Rábáig nagyfokú halpusztulás következett be (Zsigmond László szóbeli közlése). Az azóta létesített pH ellenőrző állomás, valamint a készenléti savtartály elégségesnek látszik az ilyen természetű havária elkerülésére. 6