A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos, DDKÖVIZIG: A nemzetközi Dráva
A NEMZETKÖZI DRÁVA BURIÁN ALAJOS Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A Dráva rövid természetföldrajza A Dráva vízgyűjtő területe megközelítőleg Ny–K-i irányban elnyúlt, északi vízválasztó vonala a Magas-Tauernen, az Alacsony-Tauernen, a Hochschwabon és a Schneealpén húzódik. Ezt követően az Alpok előterében a Zalai-dombság K-i pereméig halad, majd a Rinyák vízgyűjtő területe után csatlakozik a Zselic dombsághoz, a Mecsek vonulatához, és a Dél-baranyaidombságot követően ér véget a torkolatnál. A déli vízválasztó a Magas-Tauernből indulva a Karni-Alpokon és a Karavankákon át a Dráva és a Száva közötti paleozóos hegységeken fut, majd síksági vonalon halad a Dráva torkolatáig. Eredete Dél-Tirolban, Olaszország területén a Karni-Alpokban található, majd 733 km-es útja Horvátország területén, a Duna 1382 fkm-nél ér véget. Vízgyűjtő területének nagysága 43238 km 2 , melyen összesen öt ország helyezkedik el. Olaszország 86,4 km 2 , Ausztria 22.613,5 km 2 , Szlovénia 4.792,4 km 2 , Magyarország 8431,4 km 2 , Horvátország 7.134,3 km 2 . (1. ábra) Magyarország Ausztria után a második helyen található. 1. ábra. A nagy kiterjedésű vízgyűjtő területen csaknem valamennyi földtörténeti kor képződménye fellelhető a felszínen. (2. ábra) A legidősebb képződmények a legnagyobb kiterjedésben az Alpok központi területén találhatók. A prekambrium és kambrium időszakában képződött gránit, paragneisz és csillámpala, majd később kvarcfillit alkotják tulajdonképpen az Alpok alaphegységét. A kristályos kőzetek hidrológiai szerepüket tekintve nagyban befolyásoltak a földtörténet folyamán végbement intenzív hegységképző folyamatoktól, mind a magmás, mind pedig a palás kőzetek erősen töredezetté váltak. A kőzetekben lévő réshálózat mennyisége azonban a tengerszint feletti magasság függvénye is egyben. A magashegyi részeken nem fedi a felszínt összefüggő talaj és növénytakaró, melynek következtében a fagy a tektonikus töredezettség mellett tovább bővítette a réshálózatot. A növénytakaró nélküli csupasz felületek azonban nem kedveznek a csapadék beszivárgásnak. A meredek hegyoldalakról intenzíven 1
