A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Balla Gábor, SZIE MKK Vizgazd.és Meliorációs Tsz: Vizenyős területek kataszterén alapuló vizes élőhely rehabilitáció
okok miatt is. A szektor integráció, az önszerveződés, a gazdasági egységek közötti kooperáció és a civil szféra fejlesztése a vidékfejlesztési célok megvalósítása érdekében kiemelkedően fontos. A számukra is fontos kellemes települési környezet kialakításához is jó alapot teremt a vizes élőhely rehabilitáció. A környezet revitalizációja, fenntartható területhasználat kialakítása, integrált termékelőállítás az ökológiai adottságokhoz igazodóan új termékek, új termelési technológiák alkalmazásával történhet a kistérségben. Érvényesíteni szükséges a környezetkímélő technológiák alkalmazását azok dokumentálását, és a környezeti monitoring kiépítését. Bizonyos területek új funkciója – pl. természetvédelmi gazdálkodás – jelentheti az adott térség megújulását. Veszélyek A területhasználat átalakításában, a vizes élőhelyek kialakításában és a hozzá kapcsolódó gazdasági átalakulás természetesen veszélyeket is magában hordoz. A munkanélküliség helyenként magas szintjének állandósulása, és ez az állapot demoralizáló, személyiségromboló hatású. Újabb munkahelyek, illetve munkalehetőségek hiányában a térség további elöregedése, lakosság megtartó képességének csökkenése is elképzelhető. A birtokrendezés a környezettudatos területhasználat fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A földtulajdon rendezése, a földhasználat hosszú távú stabilizálása és a területkoncentráció elősegítése elengedhetetlen a fejlesztésekhez. Ennek megfelelően jelent veszélyt a megfelelő üzemnagyságok és gazdálkodási rendszerek, módozatok kidolgozásának elmaradása. A termelési erőforrások minőségi és mennyiségi csökkenése, a talajvédelem, az ökológiai adottságokhoz igazodó termelési szerkezet bevezetésének, a rét- és legelő hasznosítás elmaradása jelenthet veszélyt a megye mezőgazdaságára, azon belül is az állattenyésztésre és a környezeti erőforrásokra. A térségben még mindig az országos átlagot messze meghaladó mértékben él a lakosság a mezőgazdaságból. A mind nehezebb piaci feltételek mellett az ilyen potenciálra támaszkodó lakosság képzésének elhanyagolása komoly veszélyeket rejt magában. A felszíni vizek minőségi romlása, a vízelvezetés és pangó vizes területek vízrendezésének hiánya jelenthet veszélyt. Viszont a vízelvezetést és a vízrendezést környezeti okokból kizárólag csak a legszükségesebb helyeken eszközölhetünk. Veszélyt jelenthet a célok nem kellő összehangoltsága miatt a források szétforgácsolódása, amely csökkentheti a fejlődési esélyeket, továbbá az idegenforgalmi célok megvalósításához feltétlenül szükséges szemléletváltás – mikrotérségi – elmaradása, illetve érdekazonosság létrejöttének hiánya is. A vizes élőhely várható hidrobiológiai állapota Az élőhely kialakításának már a kezdeti stádiumában fokozott mértékben kell figyelni arra, hogy a víztérben ne legyen tápanyag-terhelés, valamint a fényviszonyok, az átlátszóság kedvezően alakuljon, s ebből kifolyólag a stabil, magasabb rendű vízi növényzet kialakulhasson, a parti, az átmeneti valamint a nagyobb vízmélységű zónákban. A két általánosan hozzáférhető elem, a foszfor és a nitrogén különböző formái más-más arányban lehetnek jelen a víztérben. Időlegesen N-hiány alakulhat ki, s ekkor a vízminőséget kifejezetten károsan befolyásoló nitrogén-kötésre képes kékalgák szaporodhatnak el. Általánosan megállapítható, hogy mindennemű algatömegprodukció – akár okoz vízszíneződést, akár nem – káros vízminőség-változást eredményez. A szerves anyag fokozott mértékű képződése, ugyanis a bomlási folyamatok során oxigénfogyasztás növekedést eredményez. 9