A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Dr. Konecsny Károly, Dr. László Ferenc, Liebe Pál, VITUKI Kht.: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos jellegű vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban

kell vizsgálni (a természeti adottságokra vonatkozóan legalább egy éves megfigyelési időszak szükséges, ha az közel átlagos viszonyokat tükröz): – a tisztított szennyvíz bevezetés vízhozamának meghatározása (maximum, átlag, minimum), – az időszakos vagy állandó jelleg meghatározása a bevezetés szelvényében (az előző fejezetekben ismertetett térkép és a hozzátartozó adatállomány alapján, amely a jelleget vízfolyás-szegmensenként határozza meg), – a száraz időszak tartama, – a lefolyás becslése a száraz időszakon kívül (maximum, átlag, minimum), – a tisztított szennyvíz mederben történő elszivárgási hosszának becslése száraz időszakban a meder-, illetve a meder menti földtani felépítés, valamint a talajvízszintek figyelembevételével, – a száraz időszakban beszivárgó víz mennyiségének meghatározása, figyelembe véve a párolgást is, – az állandó vízfolyással jellemzett időszakban beszivárgó víz mennyiségének meghatározása, – a két mennyiség arányának meghatározása, feltételezve, hogy a keveredés a beszivárgási szakasz mentén egy becsülhető méretű felszín alatti elkeveredési idomon belül megtörténik egy-két éven belül, – a száraz időszakban, valamint a lefolyással jellemezhető időszakban történő beszivárgás felszín alatti elkeveredési idomának becslése (a szélességét és mélységét a vízföldtani viszonyok általában megszabják, egyes esetekben a szivárgáshidraulikai és hidraulikai peremfeltételeket figyelembe véve modellezni szükséges), – a továbbszivárgó víz által 50 éven belül elérhető felszín alatti vízbázisok felmérése. A vízminőségre vonatkozóan a tervezés során a következőket kell vizsgálni (a természetes állapotra vonatkozóan szintén legalább egy éves megfigyelés célszerű nagy-, közép- és kisvízi állapotban): – a tisztított szennyvíz minősége, kémiai összetétele (tervezői becslés, különös tekintettel a felszín alatti víz szempontjából veszélyes és mérgező anyagokra, illetve ezekre előírt szennyezettségi határértékek betartásával meghatározott kibocsátási határértékekre), – a száraz időszakban történő koncentráció növekedés, figyelembe véve a párolgást, – a szelvénybe érkező felszíni víz minősége, kémiai összetétel a bevezetés szelvénye felett nagy-, közép- és kisvízi állapotban, kémiai elemzés a felszíni vizekre előírt és a felszín alatti vizek szennyezettségére vonatkozóan vizsgálandó komponensekre, – az elszivárgási hosszon belül a meder menti talajvíz kémiai összetétele (Vízmintavétel talajvíz-minőség észlelő kutakból három alkalommal a felszíni víz mintázásával összhangban, elemzés a felszín alatti vizek szennyezettségére vonatkozóan vizsgálandó komponensekre. A kutak közül legalább egy a bevezetés helye alatt, a felszíni elkeveredési távolságon túl közvetlenül a parton, a talajvízszint alatt 1 m mélységben észlelő, egy pedig az elkeveredési idom alatti mélységben észlelő legyen), – a várható talajvíz-minőség becslése a tisztított szennyvíz beszivárgása, a párolgás okozta koncentráció növekedés, majd a csapadékos időszakban a hígító beszivárgással történő keveredés után, – ha az egyes mikroszennyezők kiszűrődése a finomszemű mederanyagban bizonyítható, akkor ezt a továbbszivárgó talajvíz koncentrációjának becslésénél figyelembe lehet venni (ebben az esetben a későbbi monitoring során a mederanyagból történő időszakos mintavétel és elemzés szükséges, hogy a veszélyes és mérgező anyagok koncentráció dúsulását megfigyelhessük). 12