A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Dr. Konecsny Károly, Dr. László Ferenc, Liebe Pál, VITUKI Kht.: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos jellegű vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban

A tervezés során tehát bizonyítani kell, hogy a tisztított szennyvíz bevezetés nem okozza a felszín alatti vizek vízminőségi károsodását az előzőekben definiált felszín alatti elkeveredési idomon kívül (ennek kiterjedése csak olyan lehet, amely sem üzemelő, sem távlati vízbázist, továbbá természetvédelmi területet nem veszélyeztet, mélységbeli kiterjedése pedig csak olyan lehet, hogy a terep alatti 50 m vastagságú zónában az átlagkoncentráció a mértékadó komponensekre vonatkozóan ne növekedjék a jogszabályban megadott „megfordítási pont” fölé. (Ez számszerűen csak a nitrátra és növényvédő szerekre vonatkozóan szerepel a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, de ezzel összhangban itt is javasolható. A tervezés során tett feltételezéseket érzékeny területeken az elővizsgálatok során kialakított monitoring további üzemeltetésével, a már ismertetett gyakoriságú mérésekkel szükséges bizonyítani. A kevésbé érzékeny területeken – a tisztított szennyvíz bevezetésének mennyiségi és minőségi mérésére vonatkozó jogszabályi előírásokon kívül – minimum programként a feltárás során telepített talajvízminőség-észlelő kutak állandósítása, évi két alkalommal történő mintázása javasolható azokra a komponensekre, amelyek a tisztított szennyvíz bevezetés szempontjából kockázatosak, de mindenképpen szükséges a pH, vezetőképesség, nitrát, ammónia, oldott oxigén mérése. A monitoring teljeskörű kiépítése az alábbiakat jelenti: – vízhozammérés a tisztított szennyvíz bevezetési helyén és a bevezetés feletti vízfolyás szelvényben (kiépített vízhozammérő szelvény, eszközök a vízhozam közvetlen vagy közvetett méréséhez és regisztrálásához), – a beszivárgási szakaszon a felszíni vízállás, mederteltség meghatározása (legalább két helyen, nagy-, közép- és kisvízi állapotban), – a talajvízszint meghatározása (legalább a talajvíz minőség észlelésre szolgáló kutak vízszint mérésével a felszíni vízállás mérés időpontjaihoz kapcsolódva), – felszíni vízből mintavétel és elemzés a bevezetés szelvényében, valamint a bevezetés szelvénye alatt az elkeveredés után a vízállás mérések időpontjaihoz kapcsolódva, – a talajvíz minőség ellenőrzése közvetlenül a meder mellett, valamint az elkeveredés zónáján kívül, a talajvíz-minőség észlelő kutakból vett minták elemzésével, – a mederanyagból vett minták időszakos elemzése. 4. Összefoglalás A tisztított települési szennyvizek időszakos vízfolyásba történő bevezetésével kapcsolatban végzett munka legfontosabb eredményét az állandó vízfolyás szegmensek meghatározása jelenti. Az ennek keretében készült térkép és a hozzátartozó adatállomány segít egy adott vízfolyás szelvény jelleg szerinti besorolásához, de az eredmények hiánypótlóak hidrológiai szempontból is. Megjegyezzük azonban, hogy ezen a téren is a hidrológiai kép további pontosítására, nagyobb számú vízhozammérésre, illetve a kisvízi állapotok kiterjedtebb megfigyelésére lenne szükség. A vízfolyás jellegének ismerete az esetek egy részében eldönti a kérdést: fokozottan érzékeny területeken a bevezetés nem történhet meg. Más esetekben megfelelő elővizsgálat és utólagos monitoring szükséges, amelyhez szempontok adhatók, de a módszertant és az ezt tartalmazó útmutatót a jövőbeli gyakorlat fogja véglegesíteni. Köszönetünket nyilvánítjuk a feladatot segítő, illetve a munkában közvetlenül részt vett következő szakembereknek: dr. Balásházy László, Horváth Vera és Csáki Zsuzsanna (KvVM); dr. Perger László és Gödér Gyöngyi (OKTVF); Kiss Norbert (ÉDU-), Bányai Péter 13