A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Dittrich Ernő, PTE-PMMK Környezetmérnöki Tsz: A gyökérzónás szennyvíztisztitás és technológiai alternatívái

4. táblázat. A vizsgált hazai gyökérzónás szennyvíztisztítók emissziós értékei a vizsgált paraméterekre Az 5. táblázat a vizsgált telepek tisztítási hatékonyságát szemlélteti. 5. táblázat. A vizsgált hazai gyökérzónás szennyvíztisztítók átlagos leválasztási hatásfok értékei (BME-VKKT, 2002) A 4. és az 5. táblázat adatai alapján jól látható, hogy a telepek rendszeresen túllépik a 28/2004 (XII.25.) KvVM r. szerinti befogadói határértékrendszer szabta követelményeket. A hazai telepek teljesítményükben alulmaradnak a nyugat-európaiakhoz képest. Ennek okai régebbi vizsgálataim alapján az alábbiakban foglalhatók össze (Dittrich 2006): – A vizsgált függőleges átfolyású rendszereink fajlagos felülete általában alacsony, hidraulikailag túlterheltek. Nagyrészüknél a felületi LA-terhelés, illetve felületi szervesanyag terhelés is túl magas. – A vizsgált hosszanti átfolyású rendszereknél – a Kichkuth-teórián alapulóan – talajtöltetet alkalmaztak. Ez a teória nem működik települési szennyvíz tisztítása esetén, ezért a kedvezőtlen üzemi tapasztalatokat, legfőképpen a helytelen töltetválasztás okozza. A továbbiakban annak a vizsgálatára kerül sor, hogy a hazai hosszanti- illetve függőleges átfolyású rendszerek fajlagos tisztítási teljesítményei hogyan viszonyulnak egymáshoz. A vizsgálathoz kiszámításra kerültek komponensenként ez egyes telepek fajlagos tisztítási teljesítményei melyet a 6-os táblázat szemléltet. A táblázat értékei az átlagos leválasztási 14