A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Dittrich Ernő, PTE-PMMK Környezetmérnöki Tsz: A gyökérzónás szennyvíztisztitás és technológiai alternatívái

– Az előkezelés fokozása a mechanikai előkezelés és a gyökérzónás műtárgyak közé történő további technológiai elem betervezésével, melyek lehetnek például: – kavicsszűrő – változtatható mértékű recirkuláció biztosítása – fakultatív, areob vagy levegőztetett tó – felszíni átfolyású wetland (nádas-tó) – Az utókezelés fokozása a gyökérzónás műtárgy után további technológiai elemek betervezésével, melyek lehetnek például: – homokszűrő – változtatható mértékű recirkuláció biztosítása – areob vagy levegőztetett tó – felszíni átfolyású wetland (nádas-tó) Hazai tapasztalatok A közelmúltban elvégeztem a hazai gyökérzónás telepek rendelkezésre álló adatainak rendszerezését és kiértékelését. Az elemzéshez legtöbb adatot a BME VKKT (2002) által készített „Természet-közeli szennyvíztisztító technológiák áttekintése, útmutató előkészítése a 2000 LE alatti települések részére. Zárójelentés” című tanulmányból vettem. Ezen túlmenően felhasználtam további hazai cikkeket, értekezéseket (Szilágyi 1994, Gampel 2000, Gampel 2003, Hajdú 2002, Lakosi 2003, Jobbágy et al. 1995), valamint saját tapasztalataimat. A rendelkezésre álló adatok alapján 7 meglévő hazai gyökérzónás telep elemzéséhez volt elég ismeretanyag, melyek a következők: Kacorlak, Kám, Salgótarján, Sióagárd, Szépalmapuszta, Tóalmás, Szügy. Mind a 7 telepen a gyökérzónás műtárgyak biológiai tisztítóként működnek. A 7 tisztító közül a kámi és a kacorlaki gyökérzónás műtárgyak hosszanti átfolyásúak a többi függőleges átfolyású. A vizsgált tisztítók technológiai sémái az előzőekben már bemutatásra kerültek. Tudomásom szerint a hazai gyakorlatban egyedül a szügyi telepnél történtek próbálkozások kémiai elő-kicsapatás alkalmazására. Továbbá a tóalmási telepen épültek meg úgy a gyökérzónás medencék, hogy sorba és párhuzamos kapcsolási lehetőséggel flexibilitást biztosítanak az üzemeltetésre. A nyugat-európainál jóval magasabb szennyvíztöménység ellenére a hazai technológiák a lehető legegyszerűbb kivitelűek, az üzemeltetést elősegítő variálhatóságot biztosító funkciók nélkül. Ezzel összhangban az emissziós paraméterek sem ébresztenek túlzottan komoly bizalmat a technológia iránt. A 4. táblázat a vizsgált telepek emissziós értékeit mutatja be a továbbiakban vizsgált paraméterekre vonatkozóan. 13