A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Dittrich Ernő, PTE-PMMK Környezetmérnöki Tsz: A gyökérzónás szennyvíztisztitás és technológiai alternatívái

Tudomásom szerint ilyen típusú rendszer Magyarországon még nem valósult meg. Saját tervezési gyakorlatom során már terveztem multistage rendszert, mely vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, azonban megépítésére eddig még nem került sor. A gyökzónás műtárgyak technológiai sorba illesztési alternatívái A gyökérzónás szennyvíztisztítási technológia széles körű elterjedtsége eredményeképpen a tervezők világszerte számos technológiai sort alakítottak ki. Alapvetően az alkalmazási lehetőségek kétféle főcsoportját különböztethetjük meg: – biológiai tisztítóként történő alkalmazás – utótisztítóként történő alkalmazás Utótisztítóként történő alkalmazásra a leggyakoribb példák, amikor egy eleveniszapos vagy csepegtetőtestes szennyvíztisztító utóülepítője után telepítenek gyökérzónás rendszereket. Ezek általában megfelelő hatékonysággal végzik el a szennyvíz utótisztítását. Hazai viszonylatban ilyenek a boldogi, és a fertőrákosi telepek. Az 5-ös számú ábra egy-két – a nemzetközi gyakorlatban vagy hazánkban már kiépített – rendszer technológiai sémáját mutatja. Ezen a rendszerek mindegyikénél a gyökérzónás műtárgyak biológiai tisztítóként üzemelnek. A bemutatott technológiai sémákon gyökérzónás medencék párhuzamos kapcsolása az ábrák egyszerűsítése érdekében nincs szemléltetve. Az 1-es és a 2-es technológiai változat a vízszintes és a függőleges átfolyású rendszerek alap koncepciója. Ilyen például az apahanti TFH-kezelő telep is. Bár ott a gyökérzónás tisztító csak kísérleti jelleggel épült meg. További azonos kiépítésű telepeink: a salgótarjáni, sióagárdi, szépalmapusztai tisztítók. A 3-as és a 4-es rendszer is közismert hazánkban mind függőleges mind vízszintes átfolyású rendszerekre (Dulovics 2002, Juhász 2003). Ilyen például a kacorlaki, a kámi illetve a szügyi telep. A magyarországi meglévő gyökérzónás tisztító művek elemzése kimutatta, hogy ezek a hagyományosnak tekinthető technológiai sorok a kistelepülési szennyvíztöménység mellett nem alkalmasak az emissziós határértékek betartására (Dittrich 2006). Ezért célszerű nagyobb flexibilitású, összetettebb rendszerek tervezése és kiépítése. Az előzőekben már részletesen bemutatott multistage rendszer egy ilyen lehetőséget kínál. Az 5-ös ábrán bemutatott 5-ös, 6-os és 7-es technológiai sémák további (külföldön megépült) alternatívákat szemléltetnek. Természetesen számos további variáció képzelhető el. A technológiai sor kialakításakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: – A rendszer jól illeszkedjen a nyers szennyvíz minőség és az elfolyó szennyvízzel szemben támasztott befogadói paraméterek által megszabott tisztítási feladathoz. – A technológia minél flexibilisebb legyen, hogy a tervezési bizonytalanságokból eredő esetleges emissziós problémák üzemelési-rend váltással a próbaüzem során megszüntethetők legyenek. – A téli és a nyári üzemre külön üzemeltetési alternatíva álljon rendelkezésre. – A sorba illesztett technológiák egymás hátrányait küszöböljék ki vagy csökkentsék. Ezen feltételeknek a figyelembevételével az alábbi technológiai lehetőségek állnak rendelkezésre: – A gyökérzónás technológia konstrukciós változatainak sorba kapcsolása. – Párhuzamosan kapcsolt gyökérzónás medencék sorba kapcsolási lehetőségének biztosítása. – Vegyszeres elő-kicsapatás alkalmazása a túlterhelt időszakokban. 12