A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Megulesz Gabriella, Dunaújvárosi VT: „Természetközeli” fenntartás, avagy pénzhiány?

5.3.4. Vállalkozásból származó bevételek A társulatok egy része vállalkozói tevékenységet (is) folytat. A vállalkozásból származó bevételt a működési és fenntartási költségek pótlására használják. 6. Jövőkép – hogyan tovább? 6.1. Stratégiák 6.1.1. Munkaszervezettel vagy munkaszervezet nélkül? A társulatok többsége kisebb-nagyobb állandó apparátussal végzi alaptevékenységét. A síkvidéki területeken a szakszerű (belvíz)kárelhárítási tevékenység miatt szükség van megbízható és felkészült szakemberekre. A munkaszervezet fenntartása azonban jelentős költséggel jár, amelyet csak az érdekeltségi díjból nehéz finanszírozni. Az ilyen jellegű társulatok az időszakosan felszabaduló erőforrásaikat vállalkozásaikban hasznosítják. Másik irányvonalat képviselnek azok a társulatok, amelyek alapfeladataik mértékéig építették ki szervezetüket. Működésük nem nyereségorientált, de a vállalkozást folytató társulatokhoz hasonlóan sikerorientált. Adott forrásokra (érdekeltségi díj + pályázati források) támaszkodva a kockázatok és a lehetőségek figyelembevételével maximális „szolgáltatást” biztosítanak érdekeltjeik számára. A munka minőségét általában - a saját munkaerőn és gépparkon kívül – állandó, minősített beszállítók biztosítják. 6.1.2. Pályázatok és partnerség A jövő útja a partnerkapcsolatok kiépítése, pályázatok kidolgozása. Az AVOP pályázati kiírásának módosítása után várhatóan megnövekszik a vízfolyás-rekonstrukció tárgyú pályázatok száma. Az érdekeltségi területen található önkormányzatokkal és egyéb társulásokkal az öntözésfejlesztés, a meliorációs projektekben, a földutak javítása terén, illetve záportározók építésében vagy vizes élőhelyek, zöld folyosók kialakításában képzelhető el közös munka, akár társulati kezdeményezésre is. A helyi problémák feltárása és a projektterv kidolgozása sajnos nem elegendő; engedélyes tervek készítésére (készíttetésére) azonban csak kevés társulat van felkészülve. A napi teendők mellett nehéz időt szakítani a lehetőségek felderítésére és további kezelésére. A VTOSZ és a regionális szervezetek együttműködése lehetőséget teremt a pályázati lehetőségek felkutatására. A szakmai összejöveteleken megtörténik a tapasztalatok átadása, amely fontos eleme a sikeres pályázatok elkészítésének. 6.1.3. Vízgazdálkodási tudatformálás A kapcsolattartás az érdekeltekkel levelezés útján történik, ez azonban nem jelenti az információáramlás folyamatosságát. Az érdekeltek nincsenek tisztában jogaikkal és kötelességeikkel, igénylik a tájékoztatást a társulatok munkájával kapcsolatban. Rendszeressé váltak a lakossági fórumok, melyeket többnyire küldöttjük útján maguk az érintettek kezdeményeznek. A társulatok prospektusok, körlevelek kiadásával közérthető módon közelítenek tagjaikhoz. Új feladat a tudatformálás: - a felelősségtudat kialakítása a fenntarthatóság érdekében (környezet megóvása) - a terület, víz- és talajvédelem mindenkinek a feladata - szennyező fizet elv – pl. szennyvíz bevezetése a közcélú vízfolyásokba Ha kialakul a közös munka, az éves terv készítése során fokozottabban figyelembe lehet venni a területi érdekeket, és megvalósítható azok összehangolása a vízgazdálkodás lehetőségeivel. A társulatok jelentős részénél folytatott gyakorlat szerint a küldöttek, valamint a területen található nagyobb földhasználók minden év végén kérdőívet kapnak, melynek célja az igények felmérése. A visszaigazolás mértéke alacsony. Megtörténik a beérkező problémák kivizsgálása, és a műszaki megoldás - lehetőség szerinti - beépítése a következő évi tervekbe. 6