A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Nagy Sándor Alex, Dévai György, Takács Péter, Elek Ágnes, DE Hidrobiológiai Tsz, Vadnay Ákos, Szilágyiné Puskás Gabriella, Vadnayné Bogár Éva, Bárkányi Márta, Balogh Edina, NYÍRSÉGVÍZ Rt., Wittner Ilona, Nyíregyházi Főiskola, Svingor Éva, MTA Atommagkutató Intézet: A Lónyay-főcsatorna és mellékvízfolyásai vízi ökológiai állapotértékelése, különös tekintettel a EU VKI hazai végrehajtására

A Lónyay-főcsatorna és mellékvízfolyásai vízi ökológiai állapotértékelése, különös tekintettel a EU VKI hazai végrehajtására Nagy Sándor Alex

1 – Dévai György

1 –Vadnay Ákos

2 – Wittner Ilona

3 – Svingor Éva

4 –

Szilágyiné Puskás Gabriella

2 – Vadnayné Bogár Éva

2 – Bárkányi Márta

2 – Takács Péter

1 – Balogh Edina

2

– Elek Ágnes

1 1

Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2

Nyírségvíz, Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Rt., 4400 Nyíregyháza, Tó utca 5. 3

Nyíregyházi Főiskola, Állattan Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B 4

Svingor Éva MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen, Bem tér, 18/c BEVEZETÉS Az Európai Unió 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvének legfontosabb célkitűzése a felszíni és a felszín alatti vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, ill. ahol ez már valamilyen mértékben károsodott, ott annak minél előbbi, de legkésőbb 2015-ig történő visszaállítása. Ez a törekvés nemcsak környezet- és természetvédelmi értelemben tekinthető teljes mértékben jogosnak, hanem társadalmi-gazdasági szempontból is létfontosságúnak ítélhető, hiszen az összes természeti javak közül a felhasználható vízkészlet áll jelenleg a legkorlátozottabb mértékben az emberiség rendelkezésére. Elmondható, hogy hazánkban igen sok adat áll rendelkezésre mind a vizek mennyiségi és minőségi állapotáról, mind pedig, a különböző pontszerű és a diffúz szennyezések mértékéről. Ezek az adatok azonban ma még sem metodológiai, sem metodikai téren nem rendezhetők össze egy olyan egységes anyagforgalmi képbe, ami az EU VKI szerinti ökológiai állapot megítélését biztonsággal lehetővé teszi, s a változási (javulási vagy romlási) tendenciák egyértelmű megállapítására módot adna. Ilyen szempontból minden olyan intézménynek igen nagy a felelőssége, amelyik a vízkinccsel gazdálkodik, vagy a vizek ökológiai állapotának korrekt megítélésére képes. A Nyírségvíz Rt., az utóbbi években jelentős eredményeket ért el az ivóvízellátás és a szennyvíztisztítás területén, ugyanakkor azonban nem hanyagolható el a felelőssége sem abban, hogy a működési területének felszíni vizeiben (elsősorban Tisza szempontjából is fontos Lónyay-főcsatorna vízrendszerében, az ökológiai állapot az EU VKI előírásainak és követelményeinek is megfelelően hogyan alakul. Ehhez olyan ökológiai minősítésre és anyagmérleg-vizsgálatokra van szükség, amelyet a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszéke dolgozott ki és alkalmazott elsőként hazai vizeinkre. Munkánkban azokról a közös eredményekről kívánunk számot adni, amelyeket a Lónyay-főcsatorna és mellékvízfolyásai ökológiai állapotfelmérésére irányuló vizsgálatok során kapunk, az NKFP-3B/0019/2002 projekt kivitelezése keretében. A tárgyalt főbb témakörök a következők: A Lónyay-főcsatorna és mellékvízfolyásai vizének ökológiai állapotértékelése helyszíni vízvizsgálatok, ill. laboratóriumi mérések alapján, a korszerű hidroökológiai és környezetfizikai módszerek együttes alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a vízszennyezések hatásterületi felmérésében izotóphidrológiai mérések alapján, a vízszennyezések következményeinek és élőlényekre gyakorolt hatásainak elemzése, ill. az elért eredmények alkalmazási lehetőségei, az EU VKI szerinti minősítésben.